Gazdaság
Jelentős adótöbbletet hoznak a béremelkedések
Csak a legalacsonyabb fizetések emelkedése is százmilliárdos bevételt jelent a kincstárnak, a magasabb illetmények növelik a fogyasztást és a közterhek után befolyó összegeket
Ha csak a minimálbér és a garantált bérminimum hatását nézzük, már az is pótlólagos bevételt eredményez az állam számára. A minimálbéren foglalkoztatottak számát nem publikálja sem az adóhatóság, sem a KSH, de egy tavalyi kormánynyilatkozat szerint nagyjából 1,18 millióan keresnek ennyit, közülük egyharmad minimálbért, kétharmad garantált bérminimumot – mondta lapunknak Honyek Péter, a PwC Magyarország adószakértője.
Ezekkel a számokkal kalkulálva, minden más hatás nélkül is 104 milliárd forinttal több állami bevétel folyik be a foglalkoztatást terhelő adókból idén, mint tavaly. A növekvő fogyasztás elsősorban áfa- és társaságiadó-bevételeket generál, ami újabb bevételnövekedést hoz, viszont sokkal jelentősebb a bérjövedelmek általános növekedésének hatása.
A KSH adatai szerint 2018 decemberében 360 000 forint volt a bruttó átlagkereset, 10,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – mutatott rá Honyek Péter. Főként ennek tudható be, hogy míg a 2018. évi költségvetésben a kormány 2096 milliárd forint szja-bevétellel számolt, addig idén már 2361 milliárddal, 265 milliárddal többel.
Általában a Budapesten és környékén működő, és a nyugat-magyarországi cégek tudják kigazdálkodni a magasabb minimálbért. Nekik az általános bérspirál okoz kihívást, azokat a megoldásokat keresik, amelyekkel a munkavállalóikat megtarthatják akkor is, ha más vállalatok tíz–húszezer forinttal többet ajánlanak. Ilyen megoldások lehetnek a bér mellett adott juttatások, de akár a rugalmas munkarend vagy az otthoni munkavégzés bevezetése.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) viszont a cégek többsége számára nem alternatíva, hiszen ezt az adónemet a sportolók, művészek, újságírók vehetik igénybe. Vannak viszont olyan munkavállalók, elsősorban mezőgazdasági idénymunkások, akik egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozhatnak és dolgoznak, azaz utánuk a munkáltató csak napi ötszáz vagy ezer forint adót fizet. Ennek a foglalkoztatási formának a jelentősége is nő, tavaly még csak 16 milliárd bevétellel számolt ebből a költségvetés, idén viszont már majdnem 21 milliárddal – mondta a PwC adószakértője.