Javította gazdasági előrejelzését az EKB

 Az EKB kormányzótanácsának kamatdöntő ülése után Frankfurtban csütörtök délután tartott sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke elmondta, hogy várakozásaik szerint idén 1,7 százalékot ér el a pénzromlás éves üteme, jövőre 1,6 százalékos, 2019-ben pedig 1,9 százalékos lehet az éves infláció. A decemberi előrejelzéshez képest az idei évre 0,4 százalékponttal, a jövő évre pedig 0,1 százalékponttal emelték meg a várható infláció mértékét, míg a 2019-es prognózis nem változott. 

Az euróövezet gazdasága idén 1,8 százalékkal, jövőre pedig 1,7 százalékkal növekedhet, mindkét adat 0,1 százalékponttal magasabb a decemberi előrejelzéshez képest. A 2019-es évre változatlanul 1,6 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek az EKB elemzői.

A kormányzótanács az elemzői várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét. A kamatdöntő ülés után kiadott közleményben a kormányzótanács jelezte, továbbra is arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai tartósan és a nettó eszközvásárlások horizontjánál jóval tovább a mostani vagy ennél alacsonyabb szinteken tartózkodnak.

A kormányzótanács megerősítette azon szándékát, hogy az eszközvásárlási programot március végéig a jelenlegi havi 80 milliárd eurós ütemben folytatja. Áprilistól a nettó eszközvásárlás havai kerete 60 milliárd euróra csökken, és a programot 2017. december végéig folytatja, illetve szükség esetén tovább, egészen addig, amíg az inflációs pályának az EKB inflációs céljával összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztalja. A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül. Ha a kilátások kedvezőtlenebbé válnak, vagy a pénzügyi helyzet úgy változik, hogy nem lesz összeegyeztethető az inflációs pálya tartós kiigazításában elért eredménnyel, a kormányzótanács kész kibővíteni a programot keretösszeg és/vagy időtartam tekintetében.

A döntéseket indokolva Mario Draghi rámutatott, hogy az infláció közelmúltbeli felerősödése az olajárak emelkedéséből fakad és nem a gazdaság alapjainak javulásából, mint például a bérek emelkedéséből. Hangsúlyozva, hogy a maginfláció továbbra is alacsony, kijelentette, hogy az inflációs nyomások túl gyengék a gazdaságösztönző monetáris intézkedések kivezetésének megkezdéséhez. 

Februárban éves összehasonlításban 2,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, a gyakran változékony energia-, élelmiszer- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció viszont csak 0,9 százalékkal növekedett, jócskán elmarad az EKB 2 százalékos inflációs célszámától. 

Draghi beszélt arról is, hogy egy sor gazdasági mutató az euróövezeti gazdaság élénkülését és a munkanélküliség csökkenését jelzi, és fokozzák a bizalmat az iránt, hogy a gazdasági fellendülés tovább erősödik és szélesebb alapokra kerül. Az EKB elnöke visszautasította a német külkereskedelmi többlet amerikai bírálatát, leszögezve, hogy az euró árfolyamát a piaci erők határozzák meg. Hozzátette, hogy az amerikai pénzügyminisztérium maga is elismerte, hogy Németország 2011 óta nem interveniált a devizapiacokon.