Januárban 382 millió euró volt az áruforgalmi többlet

A tavaly januári magas bázist tekintve az idén januári kivitel növekedése jelentősnek számít, míg az import gyakorlatilag megismételte a tavalyi erős indulását, amelynél magasabb növekedést csak három hónapban mutatott az elmúlt évben.

Az előző hónapban, tavaly decemberben az export euróban számolt értéke 2,5 százalékkal, az import 5,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérve, a 393 millió euró exporttöbblet 178 millió euróval lett kisebb az egy évvel korábbihoz képest.

Januárban az export 8,993 milliárd euróra rúgott, az import 8,611 milliárd euró volt. A kivitel értéke 17,4 százalékkal meghaladta ugyan az előző havit, de nem volt nagyobb az októberinél, vagy a novemberinél. Az import hasonlóképpen 18,5 százalékkal felülmúlta a tavaly decemberit, de elmaradt az októberi vagy novemberi értéktől.

Tavaly az export euróban számolt értéke 4,2 százalékkal, az importé 7,3 százalékkal haladta meg az előző évit, az áruforgalom mérlegtöbblete 5,557 milliárd eurót tett ki, 2,520 milliárd euróval csökkent a 2017-es 8,078 milliárd euróról.

A külkereskedelmi áruforgalom januári részletes adatait április 1-én közli második becslése alapján a KSH.

Elemzők: a beruházások és a fogyasztás az exporténál nagyobb importnövekedést gerjeszt

A beruházások és a fogyasztás meghatározó szerepe az ország gazdasági növekedésében, azok jelentős importtartalmával együtt oda vezetett, hogy az idei év első hónapjában is gyorsabban nőtt a behozatal az exportnál, és így folytatódott az áruforgalmi aktívum apadása - így kommentálták a hétfőn megjelent januári előzetes külkereskedelmi adatokat az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője megállapította: az új év első hónapjában is fennmaradt az elmúlt hónapokra jellemző tendencia, miszerint az import bővülése meghaladja az exportét, és ezzel folyamatosan csökken a mérleg többlete a megelőző év azonos hónapjával összehasonlítva. A januári adatok a forgalom élénküléséről is árulkodnak, hiszen a 6 százalékot meghaladó exportnövekedés nem tekinthető alacsonynak. A vártnál pozitívabban alakuló ipari termelési adat visszatükröződését is jelentheti az export növekedési adata a januári külkereskedelmi statisztikában.

Nyeste Orsolya az idei évre is a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését prognosztizálja. A gazdaságot továbbra is az élénk belső kereslet vezérli, aminek magas az importvonzata. Az áruforgalmi többlet 2019-ben alacsonyabb lesz a tavalyi évben elért 5,557 milliárd eurónál és a 4-4,5 milliárd eurós tartományba eshet vissza. 2020-ra azonban - a fokozatosan kiépülő új exportkapacitások termőre fordulásával párhuzamosan - ismét emelkedő külkereskedelmi többletet várnak az Erste Bank elemzői.  Az idei év így várhatóan egy lokális mélypontot jelent majd a külkereskedelmi mérleg (és egyúttal a folyó fizetési mérleg) többletének nagyságában - vélekedett az Erste Bank elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén már csak kisebb visszaesést vár a külkereskedelmi többletben, egyrészt a némileg lassuló belső kereslet, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, amely részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. A cserearányok olajár-emelkedés miatt bekövetkezett romlása megállhat, így idén kismértékben, a tavalyi 5,557 milliárdról szerinte 5,3 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet. 

A következő években azonban újra emelkedhet a külkereskedelem többlete, 2021-től az új Mercedes gyár tervezett üzembe helyezése miatt akár erőteljesebben is. A külkereskedelmi aktívumnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósság és a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat. Ezek a folyamatok pedig  tartós támaszt adnak a forintnak, így az év végére és jövőre a forint erősödésére számít Suppan Gergely, amit az MNB monetáris politikájának normalizálása is támogathat.