Gazdaság

Ismét éllovasok vagyunk az unióban

Hazánkban jelentősen javult a foglalkoztatási ráta a nők és a férfiak tekintetében is, bő öt év alatt kilenc százalékponttal

Magyarország foglalkoztatási rátája javult legjobban az Európai Unióban, a 20–64 éves korúak között 2,2 százalékpontot. Már második éve vezetjük a tagállamok rangsorát.

Szalai Piroska 20161224
Szalai Piroska: Folyamatosan emelkedik a foglalkoztatottság (Fotó: Hegedüs Róbert)

A nemrégiben megjelent munkaerő-piaci elemzésdömpingben a kelleténél kevésbé kapott hangsúlyt, hogy az Eurostat nyilvánosságra hozta a tagállamok múlt évi adatait. Eszerint ismét Magyarország foglalkoztatási rátája javult legjobban, a 20–64 éves korúak között 2,2 százalékponttal. Már második éve vezetjük a tagállamok rangsorát – mondta lapunknak Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója.

Az unióban mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatottsági átlaga 0,8 százalékponttal nőtt. Magyarország a nők és a férfiak tekintetében is kimagaslóan szerepelt 2015-ben is, ugyan most sokkal szorosabb volt a verseny a dobogós országok közt, mint az előző évben. A magyar nők 1,9 százalékpont javulással a nagyon szoros élmezőnyben a harmadik helyen végeztek a csupán 0,1-del jobb eredményt produkáló, holtversenyben első Észtország és Lettország után. A férfiak pedig a 2,6 százalékpontos legnagyobb javulást elérő Spanyolország mögött 2,3 százalékponttal megosztott második-harmadik helyet értek el Bulgáriával.

Az unió tagállamainak átlagos foglalkoztatási rátája 2015-ben 70,1 százalékra emelkedett, de ezzel még mindig nem érte el a 2008-as szintet, mert a férfiak foglalkoztatása még mindig alacsonyabb, mint a válság előtti időkben.

Az erre az évtizedre megfogalmazott EU2020 stratégia félidős eredményei is elemezhetők már. Köztudott, hogy az unió 2010 februárjában célul tűzte ki, hogy a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 2020-ra érje el a 75 százalékot. Ez uniós szinten 6,4 százalékos bővülési célt jelentett, mert akkor az uniós foglalkoztatási ráta 68,6 százalékon állt. Ebből félidőre 1,5 százalékpontot sikerült csupán megvalósítani. Az EU-nak komoly lemaradása van időarányosan, hiszen még 4,9 százalékot kellene bővülnie a következő öt évben. Már most látható, nagyon kis esélye van a megcélzott 75 százalék elérésére, ugyanis a 2008 előtti időszakban is – amely az unió eddigi legnagyobb fellendülésének időszaka volt – csupán háromszázalékos bővülést ért el a 28 tagállam.

A rossz időarányos érték oka, hogy tíz olyan ország is van, amelynek 2015-ös rátaértéke kisebb, mint a 2010-es volt, tehát ahelyett, hogy növekedett volna, inkább csökkent a foglalkoztatás az elmúlt években (Finnország, Belgium, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Horvátország, Ciprus és Görögország). Három ország tudott kilenc százalékpontot elérő mértékben javulni: Észtország 9,7, Litvánia 9,1 és Magyarország kilenc százalékponttal vezeti a tagállamok rangsorát.

Az uniós cél mellett a tagállamok is vállalásokat tettek az évtized elején. Négy ország a múlt évben már elérte a 2020-ra kitűzött célértékét – a dobogós javulást megvalósító Észtország és Litvánia, s mellettük a nagyon alacsony vállalásokat tevő Németország és Svédország, amelyek két, illetve 1,9 százalékpont növekedést céloztak meg csupán. Még három olyan ország van, amely nagyon megközelítette a vállalását: Csehország 4,6-os növekedési célból 4,4-et teljesített, Írország 4,3-ból 4,1-et, Lettország 8,7-ből 8,2-t.

Hazánk kimagaslóan magas foglalkoztatási javulása az időarányosnál jobb teljesítményt jelent ugyan, s mivel mi 15,1 százalékpontos növekedést céloztunk meg, még nem jelenti a cél elérését.

Hangsúlyozni kell, hogy Magyarország Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt tett vállalása volt a legambiciózusabb a tagállamok közül. Számos kritikát kaptunk azóta is, hogy miért tettünk teljesíthetetlen vállalást. Most látható, hogy a 15,1-es növekedési célunkból kilenc százalékpontot megvalósítottunk, azaz hat százalékponttal kell még bővíteni a foglalkoztatási mutatót fél évtized alatt. Biztató, hogy az idei év első negyede 2,6 százalékpontos növekedéssel indult.

Szalai Piroska emlékeztetett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter értékelésére, amely szerint a versenyszféra bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak köszönhetően folyamatosan emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, s ez összhangban van a kormány célkitűzéseivel.