Irányváltás a közbeszerzésekben

Rigó Csaba: Szolgáltatói hatóságként szeretnénk a jövőben működni (Fotó: MH)

– A korábbi évekhez képest vékonyabb az a beszámoló, amely a tavalyi tevékenységükről szól. Ennyire „lapos” volt a múlt esztendő?

– Erről szó sincs. Elnöki vállalásom értelmében megfeleztük a beszámoló terjedelmét. Nem titkoltan bürokráciacsökkentő lépés volt ez az Országgyűlés gazdasági bizottsága felé. A tavalyi év eseménydús volt, számos újdonságot, új törvényt, végrehajtási rendeletet és változást hozott. Ráadásul 2015 jubileumi év is volt, hiszen húsz éve, 1995-től szabályozza önálló törvény a közbeszerzési rendszert. Az új jogszabály éppen az első törvény életbe lépésének évfordulóján vált hatályossá.

– Nézzük a számokat: hány eljárás volt tavaly, s mekkora értékben?

– A múlt évben 14 127 eredményes eljárás zajlott, az 1931,6 milliárd forintos összérték pedig a harmadik legmagasabb összeg a közbeszerzések magyarországi történetében. A közbeszerzéseken az elmúlt tíz esztendőben éves átlagban a magyar bruttó hazai termék, a GDP átlagosan hat százalékát költötték el. Az építési beruházások, árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések közel egyharmad arányban részesednek a felhasznált összegekből.

– Örökös téma, hogy általában a multik „kapják” a legtöbb állami megrendelést. Mikor lesz irányváltás ezen a téren?

– Ez inkább külföldön igaz. Hazánkban tizenkét év óta nem tapasztalt javulásról tudok beszámolni a kis- és középvállalkozói, a kkv-szektorban: 2015 kiugró esztendő volt számukra, mivel az általuk elnyert közbeszerzések aránya közel 84 százalékot tett ki, míg érték alapján ismét ötven százalék fölé emelkedett részesedésük, 51,3 százalék volt. Úgy tűnik, trendfordulóhoz érkeztünk.

– Miért pont az Országgyűlés gazdasági bizottságának számolnak be?

– A Közbeszerzési Hatóság az Országgyűlésnek alárendelt autonóm szervezet, törvényben meghatározott feladatunk a közbeszerzések törvényességének és átláthatóságának felügyelete. E munkánkról számolunk be évente a parlament illetékes bizottságában.

– Mit „kaptak” az új törvénytől?

– A jogalkotó bővítette feladatain­kat annak érdekében, hogy hatékonyabbá és számon kérhetőbbé tegye a közbeszerzéseket. Többek között ezt szolgálja a szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzése. Azt vizsgáljuk, hogy a felek – az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő – miképpen teljesítik vállalt kötelezettségeiket a valóságban.

– Mire terjed ki a kontroll?

– Lényegében mindenre: helyszíni műszaki, jogi, közbeszerzési ellenőrzést végzünk. A megvalósult beruházás műszaki részleteit éppen úgy vizsgáljuk, mint a pénzügyi teljesítést. Ellenőrizzük a beépített anyagok mennyiségét, minőségét csakúgy, mint azt, hogy az ár, a fizetési ütemezés megfelel-e a vállaltaknak. Az ellenőrzések éves ellenőrzési terv, más ellenőrző szervezetek jelzései, közérdekű bejelentés alapján vagy elnöki kezdeményezésre végezhetők.

– Így első pillantásra aligha népszerű ez a feladatkör, de lehet-e ezen a területen sikert elérni?

– Természetesen. Már az önmagában nagy eredmény, hogy a jogalkotó törvényben és végrehajtási rendeletben szabályozza a kontrollt, hiszen így jelentősen előrelépünk az átláthatóság fokozásában. Ami pedig a gyakorlati munkánkat illeti, 2016-ban eddig már több mint száz szerződés vizsgálatát indítottuk el. Ezek nyomán tíz büntetőjogi feljelentést, harminckét esetben közbeszerzési jogorvoslati, öt ízben pedig törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztünk. Kétszer tettünk bejelentést a Nemzeti Nyomozó Irodának, négy esetben a Gazdasági Versenyhivatalnak.

– Bürokráciacsökkentést említett. A beszámoló terjedelmének csökkentésén kívül mit tudnak felmutatni?

– Gyorsabb ügyintézést, csökkenő határidőket. Gyorsult a közbeszerzési eljárásokat megindító hirdetmények kezelése és a hirdetmény nélküli eljárások ellenőrzése, beleértve a rendkívüli sürgősségre alapozottakat is. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő, ám független Közbeszerzési Döntőbizottság a múlt évben átlagosan huszonnégy nap alatt hozta meg döntéseit, ezzel előkelő helyet foglalva el a magyar közigazgatásban.

– Milyen arányban fogadják el ezeket a döntéseket az ellenérdekeltek?

– A jogsértést megállapító határozatok alig tizenöt százaléka ellen nyújtottak be bírósági keresetet. Ez a felülvizsgálati arány az elmúlt húsz év legjobb adata, amihez érdemes hozzátenni, hogy a döntőbizottság pernyertességi aránya csaknem 84 százalék.

– Ezek szerint javult a jogalkalmazás hatékonysága?

– Minden erőnkkel ezt kívánjuk elősegíteni. Ennek érdekében 2016 januárjában elindítottuk a Közbeszerzési Akadémia konferenciasorozatot, amely rövid idő alatt igen népszerűvé vált, eddig közel ezren vettek részt eseményeinken a fővárosban és az ország nagyvárosaiban. Hiszünk az együttműködésben és a jogszerű közbeszerzési magatartások elterjesztésében, s ezért is kötünk megállapodásokat a közszféra és a tudományos élet fontos szereplőivel – többek között Megyei Jogú Városok Szövetségével, a tudományos akadémiával és az államkincstárral.

– Mire koncentrálnak a jövőben? Milyen területeket kívánnak fejleszteni?

– Intenzíven dolgozunk, hogy a jogalkalmazók körében minél szélesebb körben ösztönözzük a jogkövető magatartást. Ehhez számos közös útmutatót és állásfoglalást adunk ki a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkársággal, valamint jó gyakorlatokat is bemutatunk majd a szeptembertől folytatódó konferenciáinkon, amelyeket közösen szervezünk. Új feladatunk, hogy a szerződések teljesítésének ellenőrzése során szerzett eddigi tapasztalatok alapján ellenőrzési módszertant fejlesztünk ki. Szolgáltató hatóságként kívánunk működni, vagyis arra törekszünk, hogy ügyfélbarát, bürokráciamentes folyamatokat vezessünk be. Mindezt új kommuniká­ciós rendszerrel is szeretnénk támogatni, amelynek egyik stratégiai eleme, hogy az ügyfelek érdekéhez igazodó, egyszerű, akár okostelefonról is elérhető internetes közszolgálati portált működtessünk.