Intenzív a gazdasági növekedésünk

Gazdasági szempontból sokkal kedvezőbb ez az év, mint az ezt megelőző esztendők voltak, miután markáns, jobb esetben, akár a három százalékot is elérheti a gazdasági bővülés – hangsúlyozta lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A szakember részletezte: szinte minden nemzetgazdasági szegmens a pozitív irányba mozdult el: növekednek a beruházások, a háztartások fogyasztása is „beindult”, igaz ezen a téren még szerény mértékű a növekedés, a nagy kérdés pedig az, hogy alakul majd éves szinten az agrárium teljesítménye.

A szakember szerint a korábbi évekhez képest színesebb a kép, miután nem pusztán az export húzza idén a gazdaságot. Ugyanakkor a banki hitelezés továbbra is fagyos állapotban van, a jegybank növekedési hitelprogramja viszont lendíthet ezen valamennyit.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint a múlt héten bejelentett 110 milliárd forintos zárolással tartható lesz GDP-arányosan a 2,9 százalékos  európai uniós módszertan szerinti államháztartási hiány. Kovács Árpád aláhúzta, hogy a büdzsé bevételi oldalát segítik a kedvező gazdasági folyamatok, míg a kiadási oldalon már érvényesülnek a kormányzat korábban meghozott intézkedései. A közgazdász utóbbi kapcsán a nyugdíjrendszert és a gyógyszerkiadásokat érintő döntéseket emelte ki.

Nagy szükségünk lenne azonban a hitelminősítők részéről a pozitív lépésre, szerinte erre legkorábban az év végén kerülhet sor – valószínűleg a globális pénzügyi szolgáltatók megvárják a devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos végső parlamenti szavazást. „Finanszírozási oldalról jelentős könnyítést jelentene Magyarországnak, ha újból befektetésre ajánlott kategóriába kerülne” – hangsúlyozta. Kovács Árpád szerint az államadósság GDP-arányos, előírt csökkenésében azonban felbukkannak kockázatok. Fontos tényező lesz a forint árfolyamának éves alakulása, valamint a gazdasági növekedés mértéke. Ugyanakkor az államadósság további csökkentése – ha ez áll a kormány gazdaságpolitikai fókuszában – erőfeszítéseket kíván. Külön kitért rá: az államadósság szintje a következő években a nyolcvan százalék körüli szinten áll meg.

Arra a felvetésre, hogy a paksi atomerőmű fejlesztése „hogyan jelenik” meg a központi költségvetésben, azt mondta, hogy a nagy volumenű beruházás finanszírozásához jóváhagyott hitelkeret évente lesz tétel a költségvetésben, így a Költségvetési Tanács is évente fog foglalkozni a tízmilliárd eurónyi hitelkeret témakörével. Természetesen a szóban forgó összeg az adósságállományt gyarapítja, de csak átmenetileg, és a paksi bővítési fejlesztés befejezéséhez közeledve erőteljesen csökkenhet. Rögzítette újból: az adósságcsökkenés intenzitásában a gazdasági növekedés nagysága is jelentős szerepet játszik majd. A paksi beruházás megtérüléséről Kovács Árpád annyit közölt, hogy az világpiaci folyamatoktól is függ.
A Költségvetési Tanács vezetője a hazai inflációs folyamatokról elmondta, az elmúlt hónapokban tapasztalt defláció – vagyis árcsökkenés – nem lesz jellemzője a hazai gazdasági folyamatoknak, 2015-re már visszatérhet a három százalék körüli infláció – ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank is prognosztizálja. Bár a magyarországi háztartások és a fogyasztás szempontjából pozitív, hogy defláció van, a büdzsé számára ez egyáltalán nem jó, annál is inkább, mert két százalék fölötti inflációval számolták ki a költségvetést. Bár ez korrigálható tétel az államháztartásban, de közben adóbevételek vesznek el.