Gazdaság
Innováció kell a versenyképességhez
A munkaerő még mindig viszonylag magas színvonalú ismeretekkel rendelkezik, de Tálos Péter szerint a továbblépéshez ez kevés
– Érezhető már a kormány tavaly novemberben hozott bérintézkedéseinek hatása?
– Mind a garantált bérminimum, mind a minimálbér emelését üdvözöljük. Ugyanakkor az intézkedések hatása az ország egyes részein eltérően érzékelhető. Az elmaradottabb régiókban nehézségeket okozhat a vállalkozások számára a bérrendezés. Megjegyezve, hogy bár a kormány feljebb srófolta a minimálbért, az még mindig alatta van például a szlovákiai minimális jövedelemnek. A változás azonban mindenképpen jó, és az nem kérdés, hogy ezen intézkedések is segítenek abban, hogy elinduljunk a felzárkózás útján az uniós államok közösségében.
– A társasági adó csökkentése is megosztja az ország vállalkozóit?
– A kilencszázalékos szintnek minden vállalkozás örül. Ám nyilván a legjobban a nagy adóbefizetők járnak, akik a terhek mérséklését fokozottabban érzik.
– És vajon ha az adóterhek mérséklődése nyomán fejlesztenének, találnak elég megbízható szaktudással és gyakorlattal rendelkező alkalmazottat?
– Egyre inkább szembesülni kell azzal, hogy a munkaerőpiacon „mindenféle hiány” megtalálható. Az nem baj, hogy általában alacsony a munkanélküliség, inkább azt kellene hangsúlyozni, hogy ennek nem csupán munkaerő-elvándorlási, hanem demográfiai okai is vannak. E tendenciák pedig várhatóan középtávon nem változnak. Ezt csak részben ellensúlyozza, hogy a munkaerőpiacon a fiatalok belépésével és a nyugdíjaskorúak kilépésével évről évre alacsonyabb az inaktívak aránya a munkaképes korúak között. Miközben rá kell mutatni arra is, hogy Magyarországon a statisztikák szerint nem rossz a foglalkoztatási ráta.
– A rendelkezésre álló munkaképes, aktív állománnyal kapcsolatosan egyre gyakrabban hallani, hogy nem elég képzett, nincs gyakorlata, tapasztalata. Megerősíti ezt vagy cáfolja?
– A magyar közoktatás rettenetesen rossz állapotban van, és ugyanezt lehet elmondani a hazai oktatói állományról is. Az általánosan alkalmazott módszerek eredményeképpen a tanulókból kiölik a kezdeményezőkedvet és az önbizalmat. A tananyag biztosan hatalmas, de a készségek fejlesztése helyett a lexikális tudáson van a hangsúly. Ezek alapvetően jellemzőek a szakképzésre is, és befolyásolják a színvonalát. Összességében úgy tűnik, oktatásunk máig nem tudott továbblépni a Kádár-korból. Ennek ellenére a magyar munkaerő még mindig viszonylag magas színvonalú ismeretekkel rendelkezik, a továbblépéshez ez viszont kevés.
– Mennyire válik be a duális képzés?
– A képzési forma nem rossz, de drága. Az oktatás és a cégek közötti együttműködést kellene szorosabbra fűzni. Az sokat segíthetne a gyakorlati képzésben. Nyilván a szakképzett munkaerő is sokat segíthetne hazánk versenyképességének javításában, ami kulcskérdés.
– Ön miben látja a megoldást?
– Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy nem a befektetői környezettel van gond, hanem a magyar vállalkozások versenyképességével. A hazai vállalati kultúrának nem szerves része a fejlesztés, az innováció, ami nélkül pedig nehéz versenyképesen és sikeresen működni. A sikeres hazai vállalatok jelentős részének látszólag nincs szüksége innovációra, a nemzetközi nagyvállalatok beszállítói hálózata részeként készen kapja a használandó technológiát, az aktuális megrendelései biztosítják a stabil megélhetést, ugyanakkor „egy lábon áll”. A magyar ipar jellegzetessége, hogy főként a német exportra támaszkodik, emiatt első ránézésre az Egyesült Államokba irányuló export esetleges nehézkesebbé válása minket nem érintene. Ez persze tévedés, hiszen a németek egyik legnagyobb exportpiaca az Egyesült Államok, ami miatt mi is ki vagyunk téve – igaz, közvetetten – a német–amerikai kereskedelmi kapcsolatok alakulásával történő változásoknak. Jelentős a kiszolgáltatottságunk.
– És a britek Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit hogyan hathat erre a függőségi láncolatra?
– A britek kilépésével az uniós piac érezhetően kisebb lesz, és ez meglehetősen rossz helyzetet okoz.
– Hazánk számára milyen világgazdasági, világkereskedelmi felállás lenne kedvező?
– Magyarországnak egyértelműen a minél liberalizáltabb világkereskedelmi környezet lenne jó.
– Ebbe a gondolati sorba kiválóan beleillik az Európai Unió és azon belül hazánk távol-keleti nyitása. Kiemelten a kínai kapcsolatok fejlesztése.
- Helyes iránynak tartom, hogy az Európai Unió és hazánk is a Távol-Kelet, illetve Kína felé fordul. Brüsszel és Peking kapcsolatának szorosabbra fűzése sok lehetőséget rejt magában.
– Többek szerint hazánk ebben az együttműködésben komoly, akár hídszerepet is betölthet. Van ennek realistása?
– Nem alaptalan ez a megállapítás, és nem is csak jól hangzó szlogen. Az újkori Selyemút egyik ága Szerbia felől a magyar határnál lép be az unióba. Logisztikai szempontból kimondottan jó lehetőségeink vannak. Érdemes a jövőben ezekre a fejlesztésekre minél nagyobb hangsúlyt fektetni.