Indul a diákroham a jó albérletekért

Harminc-hatvanezer forintot kell átlagosan fizetniük az egyetemistáknak egy harminc négyzetméteres lakásért. Budapesten a III., V., VIII, IX., X., XI., XIV., XVI. kerületben egy garzon bérlése átlagosan ötvenötezer forintba kerül. Egy nagyobb, két egyetemista számára is megfelelő, hatvan négyzetméteres lakás ára hetven- és 126 ezer forint között bérelhető. A legdrágább az idén is az V. kerület – derül ki a Duna House felméréséből.

A vidéki egyetemekre felvételt nyerő diákok olcsóbb bérlemények közül válogathatnak. A legalacsonyabb bérleti díjak a gödöllői Szent István Egyetem közelében találhatók. Az ide felvételt nyerők már harmincezer forintért találhatnak harminc négyzetméteres lakást, és 48 ezerért nagyobb, hatvan négyzetméteres alapterületűt. Pécsett, Debrecenben is ötvenezer forint körüli árakon érhetők el az egyszobás lakások, míg a másfél szobásokat 57-66 ezer forintért lehet bérelni.

Az olcsóbbak közé sorolható még Szeged és Nyíregyháza, ahol átlagosan 38 ezer forintért adnak ki egy egyszobás lakást. Szombathely és Eger továbbra is a vidéki középmezőnyben van: Egerben 44 és 52 ezer forint közötti árakkal, Szombathelyen 41 és 58 ezer közötti árakkal kell számolni.

A leendő lakás bérleti díja csak egy tétel, informálódni kell a többi kiadásról is. Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról, amivel szintén számolni kell.

Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és mennyisége is. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát.

Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, számtalan tisztázandó kérdés marad, amelyet szintén a főbérlővel kell átbeszélni. A legfontosabb részletkérdések a következők: minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést. Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van, amely gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fizeti majd.

A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.

Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját fontos rögzíteni, határidejét hatvan napnál érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő azonban teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszú távra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér.