Ígéretesek a második fél évre kalkulált növekedési kilátások

Többhavi gyenge teljesítmény után júliusban lendületet vett a magyar gazdaság a gyorsulási irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság konjunktúraindexe csaknem kétszázalékos növekedésről tanúskodik éves alapon, ami jóval magasabb a júniusi 1,1-nél. Az előző hónaphoz képest is jelentősen javult a magyar gazdaság teljesítménye, ami arra utal, hogy az első fél évvel véget ért a lassúbb növekedéssel jellemezhető periódus.

A GYIA tíz részindexe közül hat támogatta és négy lefelé húzta a mutatót – írta tegnapi számában a „Zöld újság”. A pénzügyi komponensekből a pénzkínálat reálértéke, az Ifo-index emelkedése, a BUX reálértéken számított emelkedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú hozamok közötti különbség csökkenése is felfelé húzta az indexet. A pénzkínálat növekedését továbbra is segíti a jegybank hitelezésbővülést támogató programja. A pénzügyi indexekből egyedül a reálkamat növekedése rontotta a főindexet.

A GYIA – amely mutatót nemzetközi módszerek alapján a bruttó hazai terméket (GDP) előre jelző részindikátorokból hoztak létre – alapján úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság növekedésének húzóereje a fogyasztás lehet, de akadnak növekedési kockázatok. Az egyik ilyen, hogy az európai uniós források az idei év elején elapadtak, ez pedig naptárhatástól megtisztítva 0,6 százalékra fékezte az első negyedévben a növekedést. A másik bizonytalanság az autógyárak termelését jellemző ingadozás.

A legnagyobb kockázat viszont a Brexit hatása lehet, ami fékezheti egész Európa növekedését, s így Magyarországét is. A kedvezőtlen tényezőket azonban ellensúlyozhatja a jegybank élénkítése és a költségvetési élénkítés. Az év egészében elemzők szerint két százalék közelében lehet a gazdasági növekedés.

Romlott az unióban a gazdasági közérzet

Júliusban az euróövezetben kissé javult, az Európai Unióban pedig romlott a gazdasági hangulat az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága. Az ESI gazdasági hangulatindex júliusban az előző havihoz képest 0,2 ponttal 104,6 pontra emelkedett az euróövezetben és 0,9 ponttal 104,8 pontra csökkent az EU-ban. Az EU hangulatmutatójának romlása főként a legnagyobb nem euróövezeti gazdaságban, Nagy-Britanniában az index 4,4 pontos esésének volt tulajdonítható.