Gazdaság
Igen az autóhitelek forintosítására
Átvezették a költségvetésen az új közbeszerzési törvény értékhatárait, módosulnak a szabályok – így döntött az Országgyűlés
Az országgyűlési képviselők 115 igen szavazattal két nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter fogyasztói devizahitelek forintosításáról szóló javaslatát azt követően, hogy hétfőn ellenzéki képviselők is támogatták a házszabálytól eltérő, gyorsított határozathozatalt. A parlament döntése egy tipikus svájci frankos hiteles esetén svájci frankonként harmincegy forint tehercsökkenést jelent. A kedvezmény ötven százalékát a pénzügyi intézmények levonhatják az általuk fizetett társasági adóból, különadóból, illetve pénzügyi tranzakciós illetékből.
Ezt követően a tőkepiaci és biztosítási törvények módosításáról szóló javaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés – jelentette a távirati iroda. Az uniós jogszabályok hazai jogba illesztésével és a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésével indokolta a tőkepiaci és biztosítási törvények módosítását a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály expozéjában arról beszélt: a kis terjedelmű jogszabály-módosítás kardinális, a fogyasztók jogait erősítő pontokat tartalmaz, a rendelkezések emellett a tőkepiaci és biztosítási szektor biztonságának és stabilitásának fenntartását célozzák. Módosulnak az értékpapír-kibocsátókra vonatkozó rendelkezések, nagyobb harmonizáció jön létre az Európai Unió egységes piacán, ami növeli a befektetői bizalmat és fokozza a versenyt. Varga lényeges elemként hivatkozott arra, hogy a közzétételi kötelezettséget megszegők maximális bírsága kétmilliárdról csaknem hárommilliárd forintra nő. A Fidesz és az MSZP is támogatásáról biztosította a javaslatot.
Átvezette az Országgyűlés a költségvetésen az új közbeszerzési törvény értékhatárait is. A változtatások az új jogszabály november 1-jén történő hatályba lépése után megkezdett közbeszerzési eljárásokra, illetve az ezután megkötött szerződésekre vonatkoznak. A képviselők 112 igen szavazattal 33 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a büdzsé átírását.
A közbeszerzési törvény módosításáról is döntött az Országgyűlés, az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg. A javaslatot száztizenhárom igen szavazattal hatvannégy nem ellenében fogadta el a Ház. A hazai kis- és középvállalkozások érdekérvényesítése miatt már hetvenöt százalékos referenciaértékkel lehet pályázni. Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztés szempontjait, és minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyarország és a Liechtensteini Hercegség között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetési javaslatát ismertetve elmondta: a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő egyezmény alkalmazása kizárja a magánszemélyek és a vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, és lehetőséget ad a hatóságoknak az információcserére is. A frakciók támogatásukról biztosították a kihirdetésről szóló előterjesztést.
A villamos energiáról szóló törvény módosításának általános vitája is tegnap zajlott. Ennek során L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a javaslat az egyetemes szolgáltatással felhagyni akaró vállalatoknak abban segít, hogy ezen tevékenységük megszüntetését rendezett körülmények között tehessék meg. Cél az is, hogy versenysemleges módon adjon lehetőséget arra, más szolgáltatók a visszaadott engedélyt az energiahivatalnál megpályázzák. Hozzátette: az indítvánnyal azt is szeretnék elérni, hogy a fogyasztók ellátása biztosított legyen. A fideszes Németh Szilárd szerint a törvényjavaslat a rezsicsökkentés fenntarthatóságát, folytathatóságát is meghatározza. Mint mondta, a jelenlegi egyetemes szolgáltatók már nem akarnak részt vállalni ebben a feladatban, mert a rezsicsökkentés megszüntette a korlátlan pénzkitermelési lehetőséget: 1062 milliárd forintot vittek ki az országból – jegyezte meg. A kisebbik kormánypárt támogatta, az ellenzék ellenezte a módosítást.
Pártreakciók
Vegyes vélemények a javaslatokról
Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka a tőkepiaci és biztosítási törvények módosításáról kiemelte: jogharmonizációs törvényről van szó, a szabályozás célja a fogyasztóvédelem erősítése a tőkepiaci és a biztosítási területen. Kitért arra, hogy a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról, és ha egy adójóváírás változik, a biztosítók olyan módosítást dolgoznak ki hatvan napon belül, amely lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Józsa István, az MSZP vezérszónoka a brókerbotrányokat és kiemelten a Quaestor-botrányt idézte fel, majd kritizálta az MNB felügyeleti tevékenységét. Ha a felügyelet próbavásárlást végez, menet közben meg lehetett volna akadályozni a történteket, illetve ha szigorúbbak lettek volna a kibocsátás feltételei, akkor szintén elkerülhető lett volna a kár – mutatott rá. Az MNB-ről szóló törvény módosítását úgy értékelte: az uniós irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén rögzített új szankciókat ülteti át.
Schmuck Erzsébet (LMP) a villamos energiáról szóló előterjesztésről elmondta, szerinte az összes közműszolgáltató veszteségessé vált a mértéktelenül megemelt adók, járulékok miatt. Úgy vélekedett, hamarosan az adófizetőkre kell terhelni egy szabályozási eszközökkel deficitessé tett szektor finanszírozását.