Időre fizetnek a magyar vállalkozások

Az idei év első negyedévében a teljes hazai vállalatközi kereskedelem hetvenkét százaléka halasztott fizetésen alapult – 76,6 külföldi és 67,3 százalék a belföldi partnerek esetében –, ami jelentősen meghaladja a kelet-európai harmincnyolc és a nyugat-európai 41,3 százalékos átlagot is. Ez trendfordulót jelent, hiszen a tavalyi, rendkívül óvatos 49,2 százalékos átlag után a 2015-ös érték visszatérni látszik a két évvel ezelőttihez, amikor a teljes magyar külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8, illetve 73,6 százaléka bonyolódott halasztott fizetéssel – mutat rá az Atradius lapunkhoz eljuttatott Fizetési Szokások Barométere.

„Míg tavaly a magyar vállalkozások a régió egyik legóvatosabb játékosainak számítottak, az idén mintha elfelejtették volna, amit az elmúlt években tanultak a korábbi csődhullámokból: ismét lelkesen hitelezik egymást és külföldi partnereiket. Figyelembe véve, hogy a kelet-euró­pai régió gazdasági fejlődésére negatív hatással van az orosz és ukrán gazdaságok visszaesése, illetve az eurózóna országainak gyenge növekedése, a magyar cégek egészségtelen kockázatot vállalnak ezzel a gyakorlattal” – foglalta össze Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Szerinte ugyanakkor némi óvatosságot feltételez a vállalkozásoktól, hogy csökkentek a magyar cégek által meghatározott fizetési határidők: a hazai céges vevőinek a kiállítás dátumától átlagosan huszonnégy napjuk van a számla kiegyenlítésére. Ez a határidő hat nappal rövidebb a kelet-európai és tízzel a nyugat-európai átlagnál.

Magyarországon a hazai vevők átlagosan tíz nappal a fizetési határidő után rendezik számláikat, ami jóval a húsznapos kelet-európai átlag alatti érték. A válaszadók azt is elmondták, hogy a késedelmes fizetés leggyakoribb oka a pénzhiány. A vizsgálat kitért a magyar cégek kintlevőségei közül a behajthatatlan követelésekre is, amelyek értéke egy százalék volt, szemben az 1,1 százalékos kelet-euró­pai átlaggal és az 1,2 százalékos nyugat-európaival.

A hazai behajthatatlan kintle-vőségek leggyakrabban az építőiparból és a gépiparból származnak, és abból adódnak, hogy a vevő csődöt jelentett vagy felszámolta a cégét.