Hitelezés kell a növekedéshez

– Jelentős, akár kilencszázmilliárd forintos terhet is róhat a bankszektorra a devizahiteles mentőcsomag. Kell-e ennek hatására bankkonszolidációval, a hazai bankrendszer átalakulásával számolni?
– Az átalakulás folyamatos, amit az újabb devizahiteles csomag várhatóan felgyorsít. A Magyarországon működő bankok többségének stabil, sőt erős a tőkehelyzete. A szektor egészének tőkemegfelelési mutatója nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az újabb devizahiteles mentőcsomag viszont jelentősen ronthat ezen a kedvező összképen. A külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek számára az esetlegesen szükséges tőkepótlást az anyabankok biztosítják, a pénzügyi válság 2008-as kitörése óta több mint nyolcszázmilliárd forintot utaltak át leányaiknak. Nagy kérdés, hogy ezt hajlandók-e folytatni, vagy egyesek feladják a kilátástalannak tűnő harcot, és megpróbálnak távozni. Persze nem könnyű eladni egy rossz portfólióval, veszteséggel működő bankot, ami minden bizonnyal hatalmas „egyszeri mínusszal” is együtt járhat. Így történhetett ez az MKB-val kapcsolatban is. Nem kizárt, hogy az állami tulajdon tovább nő a bankszektorban, aminek hosszabb távú pozitív hatása viszont megkérdőjelezhető.

– Milyen mértékben tudja felszabadítani a jegybank a devizatartalékát, ha be kell szállni a kölcsönök forintosításába?
– Annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a konvertálás miatt a forintra nehezedő nyomást enyhítse vagy akár teljesen ki is zárja, a devizatartalékának jelentős részére szükség lehet. Az MNB devizatartaléka 34–36 milliárd euró között ingadozik, ami kifejezetten magasnak számít. Ez akár 28 milliárd euró körüli szintre is csökkenthető lehet, ami elegendő a forint árfolyamának megvédésére, illetve szükség esetén az éven belül lejáró adósság megújítására.
A lakossági devizahitelek forintra konvertálásához körülbelül 13-14 milliárd euróra lenne szükség, ez viszont már a kívánt szint alá lökné a tartalékot, ami fokozhatná az ország sérülékenységét. Így a teljes összeget aligha tudja biztosítani a jegybank.

– Sokan a hitelezés további leállásával kalkulálnak, de milyen pozitív hatás várható attól, ha eltűnik a devizahiteles-probléma a magyar gazdaságból?
– A bankok többsége a jelentős veszteségek után várhatóan még szigorúbb üzemmódba kapcsol, akár tetszhalott állapotba kerülhet. Rövid távon azt a kormányzati várakozást túlzónak tartom, hogy majd az MKB-n keresztül fogják érdemben felpörgetni, támogatni a hitelezést. Reális forgatókönyv szerint a devizahiteles csomag rontja a bankok hitelezési hajlandóságát, de hosszabb távon a kitisztultabb, jobb portfólióállomány és a szektorbarátabb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitika aktiválhatja a bankokat, illetve növelheti a lakosság és a vállalatok hiteligényét. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészséges szerkezetű, tulajdoni arányú bankszektor és a megfelelően szabályozott hitelezés elengedhetetlen feltétele a stabil gazdasági növekedésnek.

– Tartható-e a költségvetési hiány a minap bejelentett 110 milliárdos zárolással, vagy az ősszel újabb intézkedések jöhetnek?
– A zárolás akár még az év hátralévő részében fel is oldható, tehát egyelőre elővigyázatossági intézkedésként érdemes értékelni. De arra utal, hogy a költségvetés jelenlegi folyamatai alapján lényeges kockázatok övezik az államadósság csökkentését és a 2,9 százalékos hiánycél tartását. Azt már az év elején is tudtuk, hogy az idei büdzsé meglehetősen feszes lesz, de alapvetően tarthatónak tűnt, illetve tűnik most is. Abban még nincs semmi különös, hogy az év felénél a bevételi és a kiadási oldal nem úgy alakul, ahogy azt az előző év végén megtervezték. A 110 milliárdos esetleges elcsúszás nem tekinthető drámainak, de a jelenlegi gazdasági, költségvetési, illetve nemzetközi folyamatok alapján van még esély arra, hogy újabb, hasonló mértékű beavatkozásra sor kerülhet az ősszel.

– Nemsokára elkezdődik a tárcáknál a 2015-ös költségvetés tervezése, majd az NGM benyújtja a törvényjavaslatot a parlamentnek. Milyen büdzsénk lehet jövőre?
– Eddig a szokásosnál is kevesebb a nyilvánosságra hozott adat a 2015-ös büdzséről, lényegében annyit tudunk, hogy a kormány 2,8 százalékos hiánycélt tűzött ki. A frissített makrogazdasági pálya összeállítása augusztusra várható, ami már a kormányzati tervekkel, várakozásokkal kapcsolatban érdemi iránymutatással szolgálhat. A tavasszal közzétett konvergenciaprogramot „elavultnak” tekinthetjük, hiszen már több alkalommal is változtattak a prognózisokon. Alapvetően nem téved nagyot az, aki azt feltételezi, hogy a 2015-ös költségvetés is feszes lehet. Rövid távon fennmaradhatnak, sőt akár élénkülhetnek is a kormány államosítási törekvései, amihez forrást kell biztosítani. De az Európai Bizottság jelzése óta a korábbi éveknél is nagyobb hangsúly helyeződhet az államadósság fenntartható csökkentésére.

– Mekkora növekedést vár idén a piac, és fenntartható lesz-e a bővülés jövőre is?
– A jelentős számú külföldi elemzői véleményt is magában foglaló felmérés szerint az idén 2,5 százalékos növekedésre számít a piac, ami jövőre 2,4 százalékra mérséklődhet. Az mindenesetre igaz, hogy egyre több a három százalék körüli prognózis, ami személyes véleményem szerint sem különösebben túlzó. Az idei, várhatóan három százalék körüli bővülés hosszabb távon való fenntartása viszont kérdéses. A növekedési kilátások vegyesek. Általában véve a bázishatás miatt még egy erősebb negyedév jöhet, aztán már a tavalyi erősebb időszakokhoz viszonyítják az éves növekedést, így a GDP növekedési üteme a második fél évben már mérsékeltebb lehet. Az iparban tartós lehet a dinamika, és a szolgáltatásoknál is sok területen hasonló lehet a helyzet. Kérdéses viszont az építőipar és a szolgáltatások azon csoportja, ahol erős az állami költekezés hatása, mivel utóbbi lassanként elkezd majd csökkenni, de legalábbis nem tud tovább nőni. Ugyanezt a felhasználás felől közelítve: a háztartások fogyasztása mérsékelten tovább bővülhet, lassulás a közösségi fogyasztásnál valószínűbb. A beruházásoknál nyilvánvalóan csak átmeneti a kiugró növekedés, és ha kevesebb lesz az állami projekt, jóval szerényebb lehet a hozzájárulás néhány negyedév múlva.
A külkereskedelemtől is inkább mérsékeltebb dinamika várható.