Gazdaság
Hiába lopják, mégis népszerű a Bitcoin
Digitális pénztárcából vehető ki a digitális pénz: a virtualitás valóság, csak nem kézzelfogható – Hatalmas összeg tűnt el
– Hogyan lehet a legegyszerűbben megfogalmazni, mi az a Bitcoin?
– A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, illetve fizetési rendszer. Decentralizált, tehát a kibocsátása és az értéke nem függ sem hatóságoktól, sem pedig jegybankoktól.
– Ha nem függ semmilyen központi szervezettől, mi szabályozza a kibocsátását és a kereskedelmét?
– Bonyolult matematikai algoritmus alapján történik a kibocsátás. A Bitcoin 2009-ben indult, és egy meghatározott ciklus végére maximum huszonegymillió Bitcoin lehet forgalomban. A kibocsátást befolyásolni pedig nem lehet, nem lehet tehát kívülről, a rendszerbe belenyúlva érméket „nyomtatni”, mint a készpénznél. Ezért nem pörög fel az infláció a Bitcoinnál. Az árfolyama pedig attól függ, hogy hányan veszik és hányan adják el.
– Huszonegymillió érme nem elég arra, hogy milliós társadalmak használják fizetőeszközként. Ezek szerint nem arra szánják, hogy a világkereskedelem valutája legyen?
– Nem akarok jósolni, mi lesz tíz-húsz év múlva, nem tudom, lesz-e belőle globális valuta, de a huszonegymillió több, mint aminek elsőre tűnik. Minden egységnyi Bitcoin ugyanis százmillió részre bontható, tehát huszonegymilliószor százmillió fizetési egység lesz a ciklus végére.
– És ha ezzel akar valaki fizetni, hogyan juthat hozzá?
– Két lehetőség van. Egyrészt létrehozható egy digitális pénztárca, és másoktól lehet venni Bitcoint. Jegyzési árfolyama van, léteznek Bitcoin-tőzsdék, vásárolni kell valaki olyantól, akinek már van. A másik módszer az, amit bányászatnak neveznek. A Bitcoin maga az újonnan kibocsátott egységeket szétosztja azon a felhasználók között, akik saját számítógépükön keresztül részt vesznek a Bitcoin-rendszer fenntartásában.
– Tehát a Bitcoin-féle pénztárca olyan, mint egy valóságos folyószámla?
– Voltaképpen igen. Régóta mondom, hogy a virtuális világ kifejezés félrevezető: az e-mailjeinket valóban megkapjuk, ha webbankon keresztül utalok a folyószámlámról, a fizetés ténylegesen teljesül, vagy ha például valakit zaklatnak az interneten, az valóban megtörténik. A virtualitás tehát valóság, csak éppenséggel nem kézzelfogható.
– A héten feltörtek egy nagy kínai Bitcoin-tőzsdét és elloptak százhúszezer érmét, a kár hatvanötmillió dollárt. Ezek szerint tényleg elloptak hatvanötmillió dollárnyi pénzt a felhasználóktól?
– Abszolút. Nyilván az érme ára az árfolyamától függ, tehát lehet, hogy nem pontosan ekkora a kár mértéke, de valóban: valós személyektől loptak el pénzt. Erre utal a tőzsde közleménye is, úgy fogalmaztak, hogy vizsgálják az ügyet és gondolkodnak azon, hogyan oldják meg az ügyfelek kártérítését. Tehát az ő kommunikációjuk szerint is valóságos kár érte a felhasználókat. Ezért is esik most az érmék árfolyama: kicsit megingott a bizalom a rendszer biztonságában.
– Ha a Bitcoin gyakorlatilag egy adatcsomag, akkor nincs azonosítója? Ez alapján nem lehet követni a pénz útját?
– Elméletileg igen, létezik olyan lehetőség, hogy a Bitcoinokat azonosíthatjuk, de gyanítom, hogy nincs minden Bitcoin felcímkézve. Évente van egy hasonló incidens, tehát nem igazán lehet nyomon követni. Amúgy is, az ellopott Bitcoint ugyanúgy el lehet tüntetni, mint a valóságos pénzt. Egyik virtuális pénztárcából a másikba helyezik, adják-veszik, beváltják valamely valutára, tisztára mossák. Úgy is mondhatjuk, hogy ha valaki annyira okos és képzett, hogy feltörjön egy Bitcoin-tőzsdét, akkor megoldja majd azt is, hogy eltüntesse a lopott érméket.
– Ha feltörték a tőzsdét, biztos feltörhető a rendszer is, tehát aki elég képzett, akár csinálhat is Bitcoint.
– Egy tőzsde feltörése azért nem jelenti azt, hogy a rendszer is feltörhető. Ez utóbbi nagyon nehéz lenne, mivel a teljes rendszert fel kellene törni. Az összes szervert és az összes számítógépet, amelyik részt vesz a fenntartásában, ráadásul egyszerre. Ez rengeteg gépet jelent, minimum tíz-, de inkább százezres nagyságrendben. Gyakorlatilag tehát kivitelezhetetlen. Az algoritmus jól védi a pénzt, nem lehet a rendszerben több, mint amennyi a matematika szerint lehetne.
– Az eset tanulsága nem az, hogy nem biztonságos a rendszer, valamint nem biztonságos és jó fizetőeszköz a Bitcoin?
– Maga a fizetőeszköz biztonságos. Arra a kérdésre viszont, hogy a Bitcoin jó vagy rossz, nem lehet fekete-fehér választ adni. Pont olyan, mint az atomkutatás vagy az internet egésze: vannak előnyei és hátrányai. Előnye a decentralizáltság, a gyorsaság, valamint hogy nem függ bankoktól és országoktól, a hátránya, hogy anonimitása miatt nehezen visszakövethető és könnyen eltüntethető. A realitás az, hogy a Bitcoin létezik az előnyeivel és a hátrányaival együtt.
– Elismerik a Bitcoint mint hivatalos fizetőeszközt?
– Egyrészt tranzakciók millióit bonyolítják le vele naponta, tehát a felhasználók elfogadják. De egyre több cég is elfogadja, Magyarországon is van váltó, olyan terminál, ahol Bitcoint lehet venni, komoly bankokkal áll kapcsolatban a rendszer. Ez egy létező fizetőeszköz, csak nem tudjuk megfogni.