Gazdaság
Hétfőig várnak a pénzügyminiszterek
Mindenképpen megtartják vasárnap a népszavazást Athénban, és ettől függetlenül, ha kell, folytatják a tárgyalásokat
Egyelőre kérdéses, miként értékelik a hitelezők és az eurózóna képviselői Athén kompromisszumra hajló lépését. Alekszisz Ciprasz a hitelezőknek és európai politikusoknak küldött levelében öt pontban foglalta össze kéréseit és felajánlásait. A Financial Times által megszerzett dokumentumot szakértők kapitulációként értelmezik, hiszen Ciprasz gyakorlatilag beismeri, hogy hajlandó elfogadni a hitelezők korábbi javaslatát. A kormányfő a levélben többek között azt kérte, hogy tartsák fenn a görög szigeteknek járó 30 százalékos áfakedvezményt, és lassabban vezessék ki a rendszerből a legszegényebb nyugdíjasok megsegítését célzó pótlékokat. Az eurózóna pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport egységesen úgy döntött, hogy minden további tárgyalás előtt megvárja a görögországi népszavazás eredményét.
A népszavazást azonban mindenképpen megtartják vasárnap Görögországban – jelentette be tegnap Ciprasz, majd azt is hozzátette, a kormány azt követően is folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel. Szerinte a „nem”-ek győzelme nem jelent szakítást Európával, hanem az értékek Európájához való visszatéréssel ér fel, és erős nyomást gyakorol a hitelezőkre, hogy gazdaságilag életképes megállapodást kínáljanak az országnak. A tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmény szerint egyébként a görögök többsége nemmel szavazna.
Vezető európai politikusok eltérően vélekednek a tárgyalások folytatásának sürgősségéről. Francois Hollande francia államfő azonnali megállapodást sürgetett tegnap a görög kormány és hitelezői között. Azt is mondta, hogy európaiként nem szeretné az eurózóna szétesését. Angela Merkel viszont a francia állásponttal ellentétes véleményt fogalmazott meg. A pénzügyminiszterekhez hasonlóan a német kancellár úgy véli, új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni.
A kedd éjfélkor lejárt görög hitelprogrammal elvesztette a pénzügyi védőernyőt a csőd szélére sodródott ország. Többen vélik úgy, hogy a törlesztés elmaradása nem jelenti azt, hogy Görögország csődbe ment, a neki folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint viszont csődeseménynek minősül, hogy nem fizetett idejében az IMF-nek.
Rövid távon a görögök sorsa jószerivel az Európai Központi Bank (EKB) kezébe került, hiszen ez lesz lassan az egyetlen hitelforrása. Ha az ország nem tud pénzhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon, akkor az EKB sürgősségi támogatása maradt.
