Gazdaság

Hazánk hitelminősítői feljavítása a cél

A jövő tavasszal kezdődhet el a devizakölcsönök forintosítása – A pénzintézetek elszámoltatását a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi

A magyar gazdaság nemzetközi kitettsége „rendkívüli”, ezért a külgazdasági kockázatokra is figyelni kell, utóbbiak ugyanis a növekedési kilátásokat is befolyásolják – mondta Varga Mihály a nyíregyházi közgazdász-vándorgyűlésen. A nemzetgazdasági miniszter szerint tartani kell az alacsony költségvetési hiányt, és emelni kell a beruházási szintet.

varga
Varga Mihály miniszter a gazdaságfejlesztés lépéseit ismertette (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az idén háromszor tartunk választásokat Magyarországon, de még így is „tartjuk a három százalék alatti deficitet”, szemben a korábbi gyakorlattal – így kezdte nyitóelőadását Varga Mihály a Magyar Közgazdasági Társaság tegnapi nyíregyházi vándorgyűlésén. A nemzetgazdasági miniszter Út a fellendüléshez című előadásában elmondta: hazánk nemzetközi kitettsége rendkívüli, ezért speciális külgazdasági kockázatok is felbukkannak, amelyek a növekedési kilátásokat is meghatározzák. A tárcavezető a lendületes amerikai gazdasági növekedés mellett a kínai lassulás jeleit említette példaként, az unió helyzetét pedig úgy értékelte, hogy ott alacsony inflációs környezet és romló kilátások látszanak. Közben a szomszédunkban háborús állapotok vannak – mondta. Emlékeztetett, 2010-ben két dolgot ígért a kormány: az államadósság csökkentését és a foglalkoztatás bővítését. Ma már 4,1 millió fölött van a foglalkoztatottak létszáma. Cél, hogy a szintén közel tízmilliós cseh gazdaság ötmilliós foglalkoztatotti szintjét a következő években elérjük. Ősszel újraszervezik a munkaügyi hivatalokat. Az elmúlt időszakban jelentős áttörés történt a feketegazdaság visszaszorításában, amelynek mérete húsz és harminc százalék közötti. Itt még van mit tennie a magyar gazdaságpolitikának – ismerte el a tárcavezető. Varga bejelentette, hogy az idén már nem lesz devizakötvény-kibocsátás, és „jövőre is ez a cél”. A miniszter a beruházási ráta húsz százalék fölé emelését és az ország hitelminősítésének javítását is a célok között említette. „Azért szeretné elérni a kormány, hogy a bankrendszer legalább ötven százaléka magyar tulajdonú legyen, mert a külföldi bankok szerepe a válság után a vállalati hitelezésben a hazaiaknál sokkal szerényebb maradt” – mondta. Hamarosan elkészítik a pontos elszámolást a devizaügyekkel kapcsolatban is: a tárca szerint hárommilliárd eurós értékben terhelheti ez a hazai bankrendszert. Ezután következik a devizahitelek kivezetése: tavaszra kezdődhet a forintosítás.