Gazdaság
Hatszoros vádemelés a Hungária Értékpapír exmunkatársai ellen
A két társtulajdonos és az egyik vezető üzletszerűen követte el a csalásokat
A Pest Megyei Főügyészség tegnap a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében hat ember ellen élt vádemeléssel - adta hírül a távirati iroda. Az ügyészek a brókercég két tulajdonosát, Seres Istvánt és Kecskés Lászlónét, valamint volt vezető tisztségviselőjét, M. Ádámot különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettével, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével, a nagyszámú sértett miatt jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja, amely cselekményeket bűnszervezetben követték el. A másik három vádlott a társaság volt munkavállalója.
A főügyészség közleményében felidézte, hogy a ceglédi székhelyű befektetési és értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó brókercég két vádlott, Seres István és Kecskés Lászlóné tulajdonában állt. A bűnügy három vádlottja 2012-től kezdődően a brókercég érdekkörében álló cégcsoportot hozott létre, amely 2012 és 2014 között vállalati kötvényeket bocsátott ki, ám ezekre fedezet nem volt. A kötvények kibocsátásának céljaként ingatlankereskedelmet és különböző gazdasági tevékenységek finanszírozását jelölték meg, a cégek azonban semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytattak, amelynek eredményéből a fedezet biztosítható lett volna. Az ügyészség szerint az ügyfelek hiányos vagy megtévesztő információk alapján abban a hiszemben vásárolták meg a kötvényeket, hogy a befektetésük megtérülése kellően biztosított, ezzel a vádlottak mintegy százkilencven sértettet tévesztettek meg, ötmillió forinttól százmillió forintig terjedő összegű kárt okozva. A brókercég önkormányzatoktól is kapott befektetési megbízást, az összegeket azonban nem a megbeszéltek és a vonatkozó pénzügyi szabályok szerint használták fel, hanem a brókercég érdekeltségébe tartozó cégek kötvényeire fordították. Százhalombatta kétmilliárddal, Fót és Alsónémedi egy-egy milliárd forinttal maradt bent a Hungáriában.
A brókercég érdekeltségébe tartozott egy másik ceglédi társaság, amely az ügyészség szerint a 2000-es évek elejétől jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytatott: az ügyfelekkel befektetésre hivatkozva kölcsönszerződést kötött, amelyben húsz és negyven százalék közötti hozamot ígértek, ám ennek reális alapja nem volt. A cég befektetéssel nem foglalkozott, az esedékes kifizetésekhez és a kölcsöntartozások kiegyenlítéséhez az új és a régi szerződők befizetéseiből gyűjtötték össze a pénzt. A vádlottak ezzel a módszerrel mintegy százötven sértettnek okoztak ötmillió forinttól 375 millió forintig terjedő összegben kárt.
Az ügy nem véletlenül hasonlít a Quaestor-botrányra, a vádlottak mindkét esetben fedezet nélküli kötvényeket bocsátottak ki, amelyek hozamait későbbi ügyfélbefizetésekből próbáltak fedezni. A különbség, hogy a Hungária sokkal kisebb volumenben végezte tevékenységét: a Portfolio szerint a csoport 2014-ben a teljes határidős részvénypiaci forgalom valamivel több mint fél, míg a teljes piaci forgalom alig 0,1 százalékát adta.
A főügyészség közleményében felidézte, hogy a ceglédi székhelyű befektetési és értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó brókercég két vádlott, Seres István és Kecskés Lászlóné tulajdonában állt. A bűnügy három vádlottja 2012-től kezdődően a brókercég érdekkörében álló cégcsoportot hozott létre, amely 2012 és 2014 között vállalati kötvényeket bocsátott ki, ám ezekre fedezet nem volt. A kötvények kibocsátásának céljaként ingatlankereskedelmet és különböző gazdasági tevékenységek finanszírozását jelölték meg, a cégek azonban semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytattak, amelynek eredményéből a fedezet biztosítható lett volna. Az ügyészség szerint az ügyfelek hiányos vagy megtévesztő információk alapján abban a hiszemben vásárolták meg a kötvényeket, hogy a befektetésük megtérülése kellően biztosított, ezzel a vádlottak mintegy százkilencven sértettet tévesztettek meg, ötmillió forinttól százmillió forintig terjedő összegű kárt okozva. A brókercég önkormányzatoktól is kapott befektetési megbízást, az összegeket azonban nem a megbeszéltek és a vonatkozó pénzügyi szabályok szerint használták fel, hanem a brókercég érdekeltségébe tartozó cégek kötvényeire fordították. Százhalombatta kétmilliárddal, Fót és Alsónémedi egy-egy milliárd forinttal maradt bent a Hungáriában.
A brókercég érdekeltségébe tartozott egy másik ceglédi társaság, amely az ügyészség szerint a 2000-es évek elejétől jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytatott: az ügyfelekkel befektetésre hivatkozva kölcsönszerződést kötött, amelyben húsz és negyven százalék közötti hozamot ígértek, ám ennek reális alapja nem volt. A cég befektetéssel nem foglalkozott, az esedékes kifizetésekhez és a kölcsöntartozások kiegyenlítéséhez az új és a régi szerződők befizetéseiből gyűjtötték össze a pénzt. A vádlottak ezzel a módszerrel mintegy százötven sértettnek okoztak ötmillió forinttól 375 millió forintig terjedő összegben kárt.
Az ügy nem véletlenül hasonlít a Quaestor-botrányra, a vádlottak mindkét esetben fedezet nélküli kötvényeket bocsátottak ki, amelyek hozamait későbbi ügyfélbefizetésekből próbáltak fedezni. A különbség, hogy a Hungária sokkal kisebb volumenben végezte tevékenységét: a Portfolio szerint a csoport 2014-ben a teljes határidős részvénypiaci forgalom valamivel több mint fél, míg a teljes piaci forgalom alig 0,1 százalékát adta.