Gazdaság

Hatékony a NAV legújabb koncepciója

Jogkövető és tisztességes az adózók többsége, több mint hatezermilliárd forintot fizettek be a költségvetésbe 2016 első felében

Kevesebb ellenőrzéssel sikerül több kieső költségvetési bevételt feltárni – jelentette ki Tamásné Czinege Csilla helyettes államtitkár az adóhatóság első fél éves eredményeit ismertetve. Az adózók több mint hatezermilliárd forintot fizettek be az első fél évben a büdzsébe.

Tamásné Czinege Csilla 20160728
Tamásné Czinege Csilla: Kevesebb ellenőrzés, nagyobb hatékonyság (Fotó: Nagy Balázs)

Az adóhatóság koncepcióváltásának lényege, hogy ösztönözze a jogkövető magatartást, és hogy a célzott kiválasztás kerüljön előtérbe az ellenőrzéseknél – mondta tegnap Tamásné Czinege Csilla. A Nemzetgazdasági Minisztérium adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idei első féléves eredményeit ismertetve közölte: a jogalanyok döntő többsége jogkövető magatartást tanúsít, ők az első fél évben több mint hatezermilliárd forintot fizettek be a költségvetésbe. A szakember kiemelte, hogy a januárban kezdődött átalakítás eredményeként kevesebb ellenőrzéssel több kieső költségvetési bevételt sikerült feltárni: idén csaknem 312 milliárd forintnyi adókülönbözetet tártak fel az áfaellenőrzések alatt, szemben a tavalyi első féléves 288 milliárd forinttal, miközben az egy ellenőrzésre jutó adókülönbözet összege is nőtt. Hangsúlyozta, hogy a célzott kiválasztás segítségével a jogsértésre hajlamos adóalanyok kerülnek az ellenőrzések középpontjába, továbbá fontos szempont lett az adózói életút nyomon követése is. Tamásné Czinege Csilla ez alatt azokat a magánszemélyeket értette, akik szándékosan úgy alapítanak cégeket, hogy azok adótartozással csődbe menjenek. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy ezeket a személyeket kiszűrjük a rendszerből – szögezte le.

9 20160728
A helyettes államtitkár ismertette, hogy kockázatelemzésük szerint két fő körben kell keresni a kieső bevételeket: az áfa, továbbá a foglalkoztatáshoz köthető adók és járulékok körében, amelyek azért is fontosak, mert a költségvetési bevételek huszonhét százaléka származik az áfából, egyharmada a pedig a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékokból. A kifejezetten áfaellenőrzésként indított, kiutalás előtti adóellenőrzés közel nyolcvanöt százaléka zárult megállapítással, több mint huszonhárommilliárd forint adókülönbözetet tárva fel. Az utólagos ellenőrzéseknél a hatékonyság csaknem hatvanszázalékos, majdnem 314 milliárd forintnyi adókülönbözettel.

Az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) segítségével tizenhatmilliárd forintnyi különbözetet tártak fel az első fél évben, az online pénztárgépek segítségével pedig összesen 940 millió forintnyit, ami két és félszerese az egy évvel korábbinak. Tamásné Czinege Csilla szerint új módszer az adózók tájékoztatása arról, hogy eltérés van a pénztárgép adatai és az adózó bevallásában szereplő adatok között. Az eredmény meghaladta a várakozásokat.

A NAV kiemelt figyelmet fordított a székhelyüket megváltoztatókra, mivel a változtatás legfőbb oka az ellenőrzés hátráltatása. A kiválasztás az ő esetükben is hatékony volt, az utólagos vizsgálatok kilencvenkét százalékban zárultak megállapítással, a revíziók során több mint tízmilliárd forintnyi adókülönbözetet állapított meg a NAV – mondta.

A társadalombiztosítási alapokat érintő vizsgálatok alatt a hatóság több mint tizenötmilliárd forintnyi be nem fizetett járulékot tárt fel, közel százmilliónyi adókülönbözetet pedig olyan vállalkozásoknál találtak, amelyek be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatnak. A revizorok ellenőrzésenként így átlagosan 823 ezer forintnyi különbözetre bukkantak.


A változtatások leglényegesebb elemei:

- A jogkövető adózók védelme és támogatása
- Elhúzódó, eredménytelen ellenőrzések lezárása
- Célzott kiválasztás az adóellenőrzések előtt
- Jelen idejű gazdasági folyamatokra fókuszálás
- Kockázatos működésű adózók feltérképezése