Gazdaság

Hatásos a kormányzati csodafegyver

Az áfacsalások visszaszorítására bevezetett online árukövetés még próbaüzemben működik, de már vannak pozitív eredmények

Valamivel több mint másfél hónapja vezette be a kormány az áfacsalások, visszaélések megakadályozásának érdekében az elektronikus közúti árufuvarozási rendszert (ekáer). A „csodafegyverként” emlegetett nyomon követés márciusig még próbaüzemben működik, azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Hírlapnak nyilatkozó élelmiszer és mezőgazdasági ágazati szereplők tapasztalata pozitív.

pénzügyőrök 20150218
A pénzügyőrök a termék felrakásától kezdve tudják, hogy hol jár a szállítmány (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Az eredetileg tervezett, februárig tartó próbaüzem márciustól zárul, ekkortól már büntetik az adóhatóság emberei azokat, akik nem tesznek eleget az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszerrel (ekáer) kapcsolatos kötelezettségeiknek. A kormány januárban az áfacsalások, visszaélések megakadályozására vezette be az új elektronikus rendszert, amelynek a lényege, hogy valós időben kövesse nyomon az áruk mozgását. Lapunk összegyűjtötte az eddigi tapasztalatokat.

Suller György Attila alezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és jövedéki szóvivője kérdésünkre elmondta, a rendszer finomítása még folyamatban van. A tapasztalatok szerint – habár még tart a próbaüzem – egyre többen jelentik be az árut. Eddig harmincegyezer elsődleges felhasználó regisztrált, az informatikai fejlesztésekkel pedig megoldották az érintettek, hogy ne kelljen pluszembert felvenniük, tehát az adminisztrációs terhek nem nőttek. A pénzügyőrök az ellenőrzések során több olyan esettel találkoztak, amikor a visszaélést az ekáer akadályozta meg. Egy ellenőrzés során hetvenöt tonna lengyel burgonyát próbáltak őstermelők magyar áruként feltüntetni. Egy másik esetben a Románia felől érkező édességszállítmány lerakási helyét egy első emeleti lakásba jelentették be, majd amikor ez kiderült, az ellenőrzést követően a szállítmányt inkább Szlovákiába akarták kivinni. Suller György Attila kiemelte, az ekáer elrettentő hatása már érezhető. Rámutatott: azok a legkockázatosabb termékek, amelyek egyedileg nehezen azonosíthatók, mint a legtöbb élelmiszer.

A Magyar Cukor Zrt. szűkszavúan arról tájékoztatott, hogy tudomásuk van olyan cégekről, amelyek kapcsolatba hozhatók cukoráfacsalással, s a rendszer hatására meghátráltak. Azonban kiemelték: a próbaüzem alatt még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Az étolajjal elkövetett áfacsalások száma is rendkívül magas. Kérdeztük a Bunge Zrt.-t, hazánk legnagyobb étolajgyártó cégét, azonban nem kívántak nyilatkozni. A Kunsági Éden, a magyar étolajgyártó későbbre ígért tájékoztatást.

Ledó Ferenc, a Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke lapunkkal azt közölte, hogy az ágazatban sokan még nem alkalmazzák a rendszert, azonban pozitív elmozdulást mindenképpen tapasztalnak. Kedvezőnek tartják az ekáert, mert hatékonyan visszaszoríthatja a csalásokat. Ugyanakkor az elnök rámutatott: a zöldség-gyümölcs ágazat speciális, ezért finomításokra van szükség, mivel csak az első beszállítónak kell jelentenie az árut, amely a termelői szövetkezések szempontjából lehet problémás, mivel sokszor csak megbecsülni tudják a mennyiséget.

A gabonaágazatban a fordított áfa bevezetése óta visszaszorultak az áfacsalások – mutatott rá Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta, a szektorban a fordított áfa alkalmazása megoldotta a problémát. Korábban a Napi Gazdaság arról írt, hogy a húsáfacsalások visszaszorulásának következtében ideiglenes hiány alakult ki a fővárosi piacokon. Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor lapunkkal azt közölte, a rendszer próbaideje alatt az ágazatban tapasztalható változásokat nem lehet egyértelműen az ekáernek tulajdonítani.