Gazdaság

Három új jelzálogbank is alakulhat

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elárulta, hogy a növekedési hitelprogram finomhangolása következik

Jelzálogbankok alapítása várható – jelentette ki lapunknak Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, aki szerint míg a bankrendszerben konszolidáció folyik és a mérethatékonyság miatt várha­tóan öt univerzális nagybank marad a jelenlegi hét helyett, addig az új szabályozás hatására minimum három új jelzálogbank alakulhat. Ezáltal a nagybankok az általuk alapított jelzálogbankkal működhetnek majd. A jegybank ügyvezetője hozzátette, egy jelzálogbank megalakulásához egy év szükséges, ezután kezdődhet a kibocsátás és egy jól működő jelzáloglevél-piac kialakítása.

Nagy_Márton
Nagy Márton: Jól működő jelzáloglevél-piacra is szükség van (Fotó: MH)

– Miközben zajlik a banki elszámolás és forintosítás, egyre több a nem teljesítő hitelfelvevők száma. Hogyan kezelik ezt a problémát?

– A teljes pénzügyi közvetítőrendszerben a háztartások esetében a nem teljesítő hitelek aránya 25 százalék, magyarán minden negyedik hitel nem teljesítő. Ennek a legnagyobb részét a lakással fedezett hitelek adják. A nem teljesítő jelzáloghitelek állománya megközelíti az 1500 milliárd forintot, mintegy 193 ezer szerződéshez kapcsolódóan. Hazánkban két út kínálkozik majd az elszámolás után sem teljesítő adósoknak: a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vagy a készülő adósságrendezési eljárás, közismertebb nevén magáncsőd. Bár ez a két megoldás több tízezer ügyfélen segíthet, az adósok nagy részének a problémáját nem tudja megoldani. Így további lépések is szükségessé válhatnak. Érdemes körülnézni és tanulmányozni más országok tapasztalatait, gondolok itt az ír, izlandi vagy horvát példákra.

– Nézzük a példákat!

– Horvátországban adósság­elen­gedésre került sor, célzottan a legnehezebb helyzetben lévő háztartások számára. Az adósság-elengedésben a bankok mellett közüzemi szolgáltatók és telekommunikációs cégek vesznek részt, amelyek veszteségeit az állam nem téríti meg. Írországban a nem teljesítő jelzáloghitelek kezelése során a jegybank célszámokat fogalmazott meg a bankok felé arra vonatkozóan, hogy a nem teljesítő állomány mekkora részét kell átstrukturálásokkal fenntartható adósságpályára állítaniuk. A gyakorlatban ez két év alatt lefedte a nem teljesítő állomány felét, de a jegybank ezenfelül elvárta, hogy háromnegyede az átstrukturálásoknak sikeres legyen. Mindezt a magáncsőd reformja, a nem teljesítő hitelek kezelésére és fenntartható átstrukturálásokra vonatkozó magatartási kódex támogatta, az állam részéről pedig kamattámogatás, illetve tanácsadás is segítette. A célszámoktól való elmaradást a jegybank célzottan szigorúbb értékvesztési szabályokkal szankcionálja. Figyelembe véve a szociális aspektusokat, a túlzott eladósodottságot a nem teljesítő ügyfelek egy jelentős részénél, valamint az ingatlanpiac korlátozott felszívóképességét, ilyen jellegű megoldásban mindenképpen szükséges gondolkodni. Itt persze kiemelten figyelni kell a morális kockázatok kezelésére és a bankrendszer teherviselő képességére is.

– Mekkora versenyre számít az MNB a lakossági hitelkiváltás miatt?

– Remélem, hogy itt is élesedik majd az árverseny. A hazai hitelpiac egyik legnagyobb fejletlensége a hitelkiváltás, bankváltás hiánya. Míg például az Egyesült Államokban a hitellel rendelkező ügyfelek havonta összehasonlítják a bankok ajánlatait, és a legjobbat kiválasztva azonnal bankot váltanak akár az interneten keresztül, Magyarországon az ügyfelek hosszú távra „beragadnak” egy bankban. Ez egy olyan piac, amelyet mindenféleképpen érdemes támogatni, a versenyt beindítani. A törvény úgy lett kialakítva, hogy a forintosításkor vagy akár később a futamidő alatt a kamatforduló időpontjában az ügyfél akár új bankot választhat. Érdemes ezért megnézni mindenki árajánlatát és rászánni egy kis időt a bankváltásra.

– Ez mekkora költséggel jár majd?

– A bankváltás költségeit a törvény nagyon alacsony szintre csökkentette, így csak időt és egy kis ener­giát kell szánni az új banki partner kiválasztására és a hitel regisztrációjára. Ezért cserébe az ügyfelek akár lényegesen alacsonyabb törlesztőrészletet is kaphatnak, így több pénz maradna a zsebükben. Míg az interneten létezik olyan oldal, ahol a kötelező biztosításokat nyújtó szolgáltatók ajánlata az ügyfél számára kiszámolható és szükség esetén új szolgáltató választható, a jelzáloghiteleknél ez még nem működik. Milyen egyszerű lenne, ha az ügyfél az internetet használva a hitel paramétereit megadva, egy oldalon össze tudná hasonlítani a bankok ajánlatait. Ha pedig látna a jelenleginél jobb ajánlatot, akkor gyorsan át tudna szerződni.

– Jelentős átalakulás megy végbe a hitelpiacon, de felfut-e majd a kívánatos szintre a hitelezés a sok-sok szigorítás ellenére?

– A háztartási szegmensben az új forinthitelezés érdemben élénkül. Ugyanakkor fontos, hogy mindez prudens módon történjen. Ezért kerültek bevezetésre az adósságfék- szabályok, azaz a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM). Jelen limitek várakozásaink szerint nem fogják vissza érdemben a hitelezést, ha azonban a lakossági hitelezés még jobban megugrik és túlzóvá válik, akkor rá fogunk lépni ezekre az adósságfékekre, és szigorítunk a mutatókon. Még egyszer nem alakulhat ki a devizahitelezés felfutásához hasonló lakossági túlzott eladósodottság, adósságcsapda. Más kérdés, hogy a jelenleg még laza adósságfékszabályok mellett az is bevezetésre került, hogy csak az igazolt jövedelemmel rendelkező ügyfelek kaphatnak hitelt. Furcsa, hogy vannak olyan bankok, amelyek eddig nem így cselekedtek, és nem jövedelemalapon hiteleztek. De az ügyfelek részéről is elvárható, hogy jövedelmük kifehéredjen. Az adósságfék-szabályozás tehát nem a hitelezés ellen, hanem az egészséges hitelezésért született.

– Tartanak-e buboréktól?

– A vállalati szegmensben nem kell félnünk hitelbuborék, azaz a túlzott hitelezés kialakulásától. Sőt itt az a baj, hogy a hitelállomány még mindig az egyensúlyi szint alatt van. A növekedési hitelprogram (NHP), a most bevezetett NHP+ programmal együtt jelentős lépés a vállalati, azon belül is a kis- és középvállalati hitelállomány kívánt növekedésének eléréséhez. Az NHP+ a kockázatosabb, de még hitelképes vállalatok számára is elérhetővé teszi a hosszú futamidőt és az alacsony, fix hitelkamatokat. Persze az NHP finomhangolása is folytatódik, gondolkodunk a programnak a lakóparképítéshez kapcsolódó finanszírozásra való kiterjesztésében. Az NHP és NHP+ keretében összesen ezermilliárd forintos idei kihelyezés következtében már három–négy százalékkal bővülhet a hitelállomány, amely akár 0,5–0,7 százalékkal emelheti az idei évi gazdasági teljesítményt.

– Lesznek-e új jelzálogbankok? Ösztönzi-e ezt a jegybank?

– Igen, legalább három jelzálogbank alapítására számítok. A forintosítás új helyzetet teremt a bankok mérlegében, hiszen az elszámolás után a fennálló mintegy 2700 milliárd forint lakossági devizajelzáloghitel-állomány szinte egésze forintosításra kerül. Bár a konverzió után már árfolyamkockázat nem terheli többé a fogyasztókat, a bankszektorban a hosszú lejáratú  forinteszközök állománya jelentősen megnő, ezzel emelkedik a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között. E rendszerszintű probléma kezelésére az MNB új szabályozói eszköz bevezetését javasolja a forint lejárati eltérés korlátozására azzal a céllal, hogy a bankok a kialakult forint lejárati eltérést hosszú lejáratú, fedezett forint források bevonásával mérsékeljék. Az új eszköz, a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) a lakossági jelzáloghitel fedezete mellett kibocsátott forintértékpapírok és a jelzáloghitelek fedezetével nyújtott forintrefinanszírozási hitelek, illetve az éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint-jelzáloghitelek nettó értékének hányadosaként kerülne kiszámításra, konszolidált szinten. Kezdeti 15 százalékos minimumértéket tervezünk meghatározni 2016 második felétől, ilyen szint mellett ugyanis a lejárati eltérésből eredő kockázat már érdemben mérséklődne bankrendszeri szinten, de egyúttal nem is késztetné a piaci szereplőket sokkszerű alkalmazkodásra.

– Hány új bankunk lesz?

– A szabályozás jelzálogbank alapítására sarkalja a bankokat. Ez érdekes helyzetet teremt, hiszen míg a bankrendszerben konszolidáció folyik, és a mérethatékonyság miatt várhatóan öt univerzális nagybank marad a jelenlegi hét helyett, addig a szabályozás hatására minimum három új jelzálogbank alakulhat. Ezáltal öt nagybank öt, általa alapított jelzálogbankkal működhet, s egy kisebb bank jelzálogbankkal. Ehhez a forintosítás biztosítja a mérethatékonysághoz szükséges legalább százmilliárd forintot kitevő állományt. Egy jelzálogbank megalakulásához egy év szükséges, ezután kezdődhet a kibocsátás és egy jól működő jelzáloglevél-piac kialakítása.

– Több mint háromszázalékos növekedést jósolnak 2015-re, mennyiben rajzolja ez át a hazai pénzügyi folyamatokat?

– Az elmúlt évek rámutattak arra, hogy az egyensúly javítása mellett is el lehet érni magas növekedést, így sikerült feloldani a korábbi évtizedek által jellemzett egyensúly vagy növekedés dilemmát. 2014-ben a 3,6 százalékos magyar növekedés volt a második legmagasabb Európában reálértelemben úgy, hogy az infláció alacsony maradt.

– Talán mert szerencsénk is volt!

– Mindez nem önmagától alakult ki, a gazdaságpolitikának, a fiskális és monetáris fordulatnak markáns szerepe volt ebben. Az új képlet szerint a bővülő foglalkoztatottsággal és a tartós növekedéssel elérhető a fenntartható egyensúly, amelyet az új foglalkoztatáspolitika és adórendszer jellemezte strukturális reformok támogattak. A monetáris fordulat jegyében pedig a  kamatcsökkentési ciklus s a hitelprogram ugyancsak hozzájárult a növekedéshez, összesen két százalékkal – egy-egy százalékkal – az elmúlt két évben. A devizaalapú lakossági jelzáloghitelek jegybank általi forintosítása és az önfinanszírozási program pedig az egyensúly javítása érdekében tett olyan célzott lépések, melyek a háztartások és az állam adósságának szerkezetét tudták nagyban javítani.