Gazdaság

Harmincöt javaslat készült a gazdaság kifehérítésére

Csökkenteni kell az adóadminisztrációt az NGM államtitkára szerint

A szürkegazdaság mértéke tudományos becslések szerint 2003-ben GDP-arányosan 25, 2010-ben 23,3, 2015-ben pedig 21,9 százalék volt Magyarországon, volumene pedig 6,5-7 ezer milliárd forintra tehető. A tendencia ugyan csökkenő, de mértéke jóval meghaladja a 10 százalék körüli nyugat-európai átlagot - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója pénteken, az intézet által szervezett konferencián, ahol bejelentette: 35 javaslatot dolgoztak ki a gazdaság fehérítésére.

A Javaslatok a hófehér gazdaságért címmel rendezett konferencián Mráz Ágoston Sámuel ismertette: a Nézőpont Intézet kutatások, szakmai interjúk alapján öt területre - területenként hét - javaslatot dolgozott ki a gazdaság fehérítésére. Az ajánlások a készpénzállomány csökkentését, az elektronikus fizetés kiterjesztését, az adóbeszedés feltételeinek javítását, az igazságosabb közteherviselést, valamint az adófizetéssel, üzleti tevékenységgel és állami szabályozással kapcsolatos átláthatóság megerősítését szolgálják. 

A szürkegazdaságot úgy definiálta, hogy az egyfajta átmenetet képez a legális és az illegális gazdaság között, míg a feketegazdasághoz az illegális gazdasági tevékenységeket szokás sorolni. Leggyakoribb megjelenési formája az állami szabályozás alól való kibújás, a kiskapuk keresése az adózásban. 

Vannak eredmények a fehéredés terén
A vezérigazgató kifejtette, a fehéredés terén vannak eredmények, az Európai Bizottság adatai szerint az áfarés (a beszedhető és a beszedett áfa közötti különbség) egy év alatt (2013-ról 2014-re) 22,24 százalékról 17,95 százalékra csökkent az online pénztárgépek bevezetésének köszönhetően. Segítette a gazdaság fehéredését az ekáer és a fordított áfa bevezetése, a társasági és a jövedelmi adó csökkentése, az uniós támogatások gyorsított kifizetése és a minimálbér emelése is. 

A javaslatokat ismertetve a készpénzállomány csökkentésének szükségességét azzal indokolta, hogy fenntartása nagyon drága és a magas állomány segíti a szürkegazdaságot. A készpénz visszaszorítására egyebek mellett azt javasolják, hogy a tranzakciós illeték a havi 150 ezer forintos ingyenes felvétel felett emelkedjen 0,6-ról 1 százalékra, és szorgalmazzák, hogy a sárgacsekk-befizetés elektronikusan, átutalással, kártyával történjen.

Az elektronikus fizetés ösztönzése érdekében többek között azt javasolják, hogy 500 ezer forint felett csak elektronikusan lehessen fizetni, legyen állampolgári jogon ingyenes számla és bankkártya, az állami ki- és befizetések legyenek mind elektronikusak. 

Úgy vélik, az adóbeszedés terén több "kék hírre" volna szükség az adóelkerülők felderítéséről, mert ennek visszatartó hatása lenne. Javasolják továbbá, hogy a vállalkozások kapjanak ingyenes állami számlázó programot, amelyek a NAV szerverein futhatnának, megkönnyítve a cégek bejelentési és az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét. Emellett szükség volna egy ingyenes könyvelőprogramra is az adózók számára, amely szintén a NAV szerverein futna, így a NAV figyelmeztethetné az adózókat, ha valamit rosszul könyveltek, továbbá, a valós idejű adatok növelnék az ellenőrzés hatékonyságát. Része a javaslatoknak az is, hogy az ökormányzati adókat is szedje be az állam.

Az igazságosabb közteherviselés jegyében azt ajánlják, hogy európai szinten koordinálják a digitális óriások adóztatását. A gazdasági növekedés érdekében - feltételhez kötötten - szükségesnek látják a különadók csökkentését. A "sötétszürke" lakásbérleti piac fehérítésére az egyik javaslat az, hogy vizsgálják felül és igazítsák a valósághoz a szabályokat. Az évi 1 millió forint feletti lakbér-jövedelem utáni eho-fizetési kötelezettség a 15 százalékos szja mellett a kutatók szerint inkább a szürke megoldásokra ösztönöz. 

Az átláthatóság javítására is megfogalmaztak javaslatokat. Indokoltnak látnák, hogy törvény szabályozza az szja 1 százalékos felajánlásaiból tevékenykedő szervezetek esetében a támogatások elköltésének átláthatóságát. A kutatók szerint a tudatosságot erősítené, ha minden jövedelemadó-fizető polgár évente értesítést kapna az általa befizetett járulékokról és az egészségügyi kiadásokról, illetve az egyéni nyugdíjszámláról. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte továbbá: büszkének kell lenni a sok adót fizetőkre, a nagy adózók listája - ha az érintettek hozzájárulnak - a nyilvánosság számára is érdekes lehet, és javíthatja az adófizetés társadalmi presztizsét.

Csökken az adóadminisztráció
Az adózással eltöltött idő a sokféle adó, az adórendszer bonyolultsága miatt rendkívül magas, ez előrevetíti, hogy a következő évek egyik lépésének az adóadminisztráció csökkentésének kell lennie - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára pénteken a konferencián.
Az államtitkár kifejtette: a feketegazdaság kiterjedtségében szerepet játszik, hogy az adórendszer sokszínűsége, bonyolultsága miatt rendkívül magas az adózással eltöltött idő. Teret ad a feketegazdaságnak az is, hogy magas a forgalomban lévő készpénzállomány - a GDP 12 százalékát teszi ki -, ami ellentétes az európai trendekkel. A készpénzállomány fenntartása, kezelése egy MNB-tanulmány szerint évi 500 milliárd forintba kerül, ha azonban az elektronikus fizetési módokat az EU szintjére sikerülne emelni, 150 milliárd forinttal csökkenne - mondta az államtitkár.
A feketegazdaság 2015-ben a GDP 21,9 százalékát tette ki, miközben az EU átlaga 18 százalék, a nyugat-európai államoké pedig 7,17 százalék volt. Trendje azonban csökken, amit a kormány intézkedéseivel szeretne továbbra is fenntartani.
Az eddigi adódminisztrációs intézkedések közül az államtitkár egyebek mellett kiemelte az áfakiutalási határidő növelését, a belföldi áfaösszesítő bevezetését, a havi és negyedéves áfabevallási kötelezettség előírását, a fordított áfa és a megbízható-kockázatos adózói minősítés bevezetését. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, tovább erősítik a megbízható adózók pozitív diszkriminációját.
Az intézkedések közül a legnagyobb hatása az online pénztárgépek 2013-as bevezetésének, a második legnagyobb hatása pedig a 2015-től működő elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésének volt. Az áfabevételek 2014-ben 11,8, 2015-ben pedig 9,8 százalékkal nőttek, nominálisan 320 milliárd, illetve 270 milliárd forint többlet áfabevétel volt. Az áfanövekményből a fehéredésnek köszönhető (a makropálya alakulásával nem magyarázható) rész 2014-ben a GDP 0,6 százalékát, 2015-ben pedig a GDP további 0,2-03 százalékát tette ki.
A 2017-től hatályba lépő adminisztrációs változások közül kiemelte, hogy csökken a megbízható adózók adminisztrációja, az szja-bevallásokat a NAV készíti el, a kata bevételi összeghatára 6-ról 12 millió forintra, az áfa alanyi adómentességi értékhatár pedig 6-ról 8 millió forintra emelkedik, a kiva szabályai pedig egyszerűsödnek. A készpénzállomány csökkentésére, a tranzakciók elektronikus követésére 2017-től az online pénztárgépek használatát további szektorokra terjesztik ki, bevezetik az online számlázást, a bankkártyás fizetés ösztönzésére támogatják a bankkártyaelfogadó terminálok létesítését és az étel-, valamint italautomatákat is bekötik az adóhivatalhoz. Jövőre több termék és szolgáltatás áfája mérséklődik, ami hozzájárul az adóelkerülések, csalások csökkenéséhez - ismertette az államtitkár.

Időszerű a járulékcsökkentés
Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke a konferencián kifejtette: az államháztartás bevételeinek alakulása lehetővé, sőt időszerűvé teszi az adó- és járulékcsökkentéseket. Az elmúlt években a gazdaság kifehérítésére tett intézkedések elérték céljukat, sőt, az adóbevételek a tervezettnél magasabbak voltak. Kitért arra is, hogy a számvevőszék számára nagyon fontos, hogy ne legyenek ellenőrizetlen területek, egy közpénzfelhasználó se érezhesse úgy, hogy szabadon garázdálkodhat a közpénzzel és közvagyonnal. Ezért ellenőrzéseiket két irányba erősítették: elkezdték az ellenőrök - például a MÁK, a NAV, az MNB, a GVH - ellenőrzését. Másrészt korábban nem ellenőrzött területeket - például nemzetiségi önkormányzatokat, egyetemeket, kórházakat - vontak ellenőrzés alá. Hófehér gazdaság akkor alakulhat ki, ha ehhez minden szervezet hozzájárul tevékenységének átláthatóvá, elszámoltathatóvá tételével. Az ÁSZ fontosnak tartja, hogy fenntartható kifehéredés valósuljon meg - hangsúlyozta az alelnök.