Gazdaság

Harmadik éve töretlen a növekedés

Kisebb hazánk tavalyi GDP-arányos adóssága az uniós módszerrel számolva

Tavaly a negyedik negyedévben 3,2, a 2015-ös év egészében 2,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakával összehasonlítva - erősítette meg második becslésében tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez képest egy százalékkal bővült a GDP, így már harmadik éve töretlen a gazdasági növekedés.

Tavaly a feldolgozóiparban a hozzáadott érték 7,1 százalékkal nőtt az előző évi hétszázalékos emelkedés után. Az építőipar teljesítménye 2,9 százalékkal haladta meg a 2015-ös 12,3 százalékos szárnyalást. A szolgáltatások 2,8 százalékos növekedése éppen kétszerese volt a 2014-esnek. A mezőgazdaság teljesítménye egy százalékkal visszaesett. A lakossági fogyasztás 1,6 százalékkal, a beruházások 0,4, a külkereskedelmi aktívum 1,2 százalékkal növelte a tavalyi GDP-t.

A 2015-ös nominális GDP adattal számolva a korábban közölt 75,5 százaléknál is alacsonyabb, 75,3 százalékos volt tavaly az EU-s módszertannal számolt GDP-arányos államadósság. A tavalyi GDP folyó áron 33 711,84 milliárd forintot tett ki.

Az elemzők a részletes statisztikák alapján 2016-ra vonatkozóan változatlanul 2,0-2,3 százalékos GDP-növekedést várnak.


A növekedés gyorsulását segítő tényezők
- a feldolgozóipar látványosan élénkült,
- az építőipar az előző negyedév után bővült,
- a mezőgazdaság kevésbé esett vissza,
- jelentősen nőtt a közösségi fogyasztás,
- erősödtek a fejlesztések és beruházások


Már tavasszal, legkésőbb nyáron jöhet a kedvezőbb irányadó jegybanki ráta
2 perces interjú: Háda Bálint közgazdász

- Az import és a fogyasztás folyamatosan nő. Az infláció mégis csökken vagy tartósan alacsony. Ez így összeférhet?

- Ne felejtsük el, hogy extrémen alacsony gazdasági teljesítmény után jutottunk el a mostani, viszonylagosan kedvező feltételekhez, hiszen a 2008-as válság előtti szintre kellett visszakapaszkodni. A kilátások is kedve­zőek. Az inflációs szint Magyarországon azért is alacsony, mert az eurózónában is az. Tehát hiába nő az import, ha az áru sehol sem kel el drágán. Ha a forint árfolyama viszonylag stabil, akkor az importált javak ára nem nő a kintihez képest. Azaz mindenütt olcsóbban lehet vásárolni. Az import volumene valóban nagy, de annak összértéke nemzetközi viszonylatban nem változik.

- Mit vár az MNB kamatpoliti-kájától?

- A kamatok alakulása a hitelfelvételi kedvben visszatükröződik. Amennyiben alacsony a jegybanki alapkamat, az ösztönzőleg hat a hitelfelvételre, hiszen a lakosság és a vállalkozások is kedvezőbb feltételekkel juthatnak kölcsönhöz. Így alacsony kamatnál több a beruházás. És itt kanyarodunk vissza az inflációs szinthez. Amennyiben a hitelráfordítások szintje alacsony, akkor nincs áremelési kényszernyomás. Ha pedig megfelelő az inflációs szint, a vártnál is kedvezőbb alapkamat jöhet. Itt tartunk most.

- A jegybank kamatvágási lehetőséget lebegtet. Mikor várható?

- Úgy gondolom a csökkentés már tavasz és nyár között esedékes lehet. Persze ez nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi környezettől is függ. Most kedvező a makrokörnyezet, akár egy százalék alá is „benézhet” majd az alapkamat.

- És mennyire fontos az olaj ára? Az, hogy csökkennek az üzemanyagárak, az egyik legbefolyásolóbb tényezője az árindex változásának. Ám a nyáron annak is el kell dőlnie, hogyan alakul hosszabb távon az olajár.