Gazdaság
Harcok a területalapú támogatásért
A megvont európai uniós pénzeket a kormány vidékfejlesztési célokra fordítja, az állattartóknak is jelentős segítséget nyújt
Nem viszi csődbe a forrásátcsoportosítás a nagyüzemi tőkés társaságokat (Fotó: H. Szabó Sándor)
Talpon tudnak maradni a nagyüzemi mezőgazdasági tőkés társaságok, nem viszi csődbe őket a kormány döntése, amely szerint ezerkétszáz hektár földterület felett nem jár az európai uniós területalapú támogatás – mondta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Mint lapunk korábban megírta, a pénzek felét vonják el abban az esetben, ha a gazdálkodónak, társaságnak 1037 és 1200 hektár közötti földterülete van. A megvonás csak az alaptámogatásra vonatkozik, az egyéb jogcímeken járó pénzeket továbbra is igényelhetik a gazdák. Ilyen például például a termeléshez kötött pénzek, valamint a zöldítéshez kapcsolódó juttatások.
A megvont alaptámogatásokat a kormány vidékfejlesztési célokra fordítja. Az átcsoportosított húszmilliárd forintot a növénytermesztéshez képest kedvezőtlenebb helyzetben lévő állattartás fejlesztésére fordítják, valamint a nagy munkaigényű növénytermesztést és állattenyésztést támogatják belőle.
Font Sándor cáfolta azoknak a mezőgazdasági szervezeteknek az állításait, amelyek szerint a nagyüzemi társaságok érdemben hozzájárulnak a vidék népességmegtartó erejéhez. Kiemelte: pontosan ők azok, akik ellehetetlenítették a vidéken élő gazdálkodókat, hiszen sok település határában ezek a cégek bérlik az összes területet. Ezzel elveszik a lehetőséget a kisebb egyéni és családi gazdaságok elől. Az Európai Unió azt ajánlja a tagországoknak a most megnyíló támogatási rendszerben, hogy a nagyobb üzemterülettel rendelkező gazdaságok támogatási mértékét csökkentsék, a megtakarított összeget pedig a kisebb gazdaságoknak adják. A politikus elismerte, hogy vannak olyan nagygazdaságok, amelyek magánszemélyektől bérelnek területet, azonban mivel keresettek a piacon a termőföldek, ezért nem maradnak megműveletlen területek. „Úgy gondoljuk, hogy most nem tettünk mást, mint – a földforgalmi törvényben már jelzett – az általunk helyesnek tartott földhasználathoz hozzáigazítjuk a támogatási rendszert a kis-, közepes és családi gazdaságok, illetve a nagyüzemek nyolcvan–húsz százalékos arányához. Úgy ítéljük meg, mindez a nagy gazdaságok számára nem jelent csődhelyzetet. Az üzemnagyság ugyanis garantálja, hogy ezek a nagyüzemi tőkés társaságok továbbra is talpon tudnak maradni” – tette hozzá Font Sándor.
Minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon fellép a kormányzati támogatás megvonásával szemben az MSZP – mondta Gőgös Zoltán, a párt szakpolitikusa. Szerinte a kormány a nemzetközi gazdákat támogatja a magyar termelőkkel szemben. A párt álláspontja szerint Font Sándor – habár régóta foglalkozik mezőgazdasággal – valótlanságokat állít azzal, hogy a forrásátcsoportosítás munkahelyeket teremt. A Jobbik hiányolja a harminc hektár alatti területtel rendelkező kisgazdaságok kiemelt támogatásának lehetőségét, amit szerintük az unió biztosítana. A párt álláspontja szerint néhány tízezer, ezerkétszáz hektár közeli agrárvállalkozó a támogatás nyolcvan százalékán osztozik, így nekik fejenként évi tizenöt-húszmillió forint jut.
Az LMP szerint sem alkalmas a kormánydöntés a kisgazdaságok segítésére. Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője elismerte, hogy csak ötszáz gazdaságot érint a döntés, és a támogatások legnagyobb részét eddig is az ezerkétszáz hektárnál kisebb területtel rendelkező földművesek kapták, azonban szerintük háromszáz és ezerkétszáz hektár között kellene átcsoportosítani a pénzeket.
Az állattartók jobban járnak jövőre
Több pénz jut az állattartásra, állattenyésztésre, valamint a nagy kézimunka-igényű növénytermesztési ágazatokra. Összesen hetvenötmilliárdot fordít a Földművelésügyi Minisztérium az állattartás helyzetének javítására jövőre, ami harmincmilliárddal több, mint az idén. A tárca bevezeti új nemzeti jogcímként – annak uniós elfogadása után – a kocák után járó állatjóléti támogatást a sertéságazat helyzetének javításáért. A mezőgazdasági munkahelyteremtés érdekében a kormány emelt összeggel folytatja az állattartók átmeneti nemzeti támogatását a tej-, a húsmarha- és a juhágazatban. Ezek a támogatások jövőre húszmilliárddal emelkednek.