Gazdaság

Hamar lezárulhat az Erste-ügylet

Három éven belül „kiszáll” az állam a pénzintézetekből, a különadó kulcsa pedig a jelenleginek kevesebb mint a felére csökken

Az Erste Bank Hungary 15 százalékának vételárát független könyvvizsgálói átvilágítás alapján határozzák majd meg, amely május végéig megtörténik – mondta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévében. A kormány feltette honlapjára azt az angol nyelvű szándéknyilatkozatot, amelyet az EBRD elnökével Orbán Viktor miniszterelnök írt alá az Erste Grouppal kötött külön egyezség mellett. A dokumentum piac- és befektetőbarát változásokat jelez előre számos, a bankszektorral kapcsolatos területen.

erste
A tranzakció fél éven belül lezárulhat (Fotó: Kövesdi Andrea)

Az Erste Bank március végéig megad minden olyan információt, amely az átvilágítás megkezdéséhez szükséges – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Arra a kérdésre, miszerint a könyv szerinti érték alapján tíz- és húszmilliárd forint között lehet a 15 százalékos tulajdonrész „fair” ára, a miniszter azt mondta: ezt nem tudja megerősíteni, mert nem könyvvizsgáló, és még nem látott bele az Erste mérlegébe. A tárcavezető kitért arra is: nem biztos, hogy a vételárat az ez évi költségvetés terhére kell kifizetni, elképzelhető, hogy az csak 2016-ban lesz esedékes.

Varga Mihály szerint a megállapodás előtt alapos számításokat végeztek, amelyek alapján a tranzakció várható költségeit, a csökkenő bankadóból adódó kiesést jelentősen meghaladják majd a hitelezési tevékenység bővüléséből származó gazdasági előnyök. (A magyar állam és az EBRD tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal, az erről szóló megállapodást az érintettek tegnapelőtt írták alá Budapesten – a szerk.)
Varga Mihály hangsúlyozta azt is, a megállapodásban a kormány vállalta, hogy rendszerszinten komoly, fontos bankba nem vásárol be, tehát olyan szintű akvizícióra a jövőben nem kell számítani, mint az MKB megvásárlása volt. Az Erste Group szerint a tranzakció várhatóan hat hónapon belül lezárul. A megállapodásnak része az is, hogy a bankadó 2016-ban hatvanmilliárd forinttal csökken, és az adó mérséklése folytatódik 2017–2019-ben is. Ugyanakkor a kormány egyelőre nem tervezi, hogy más szektorális különadókat is csökkent.

Idetartozik, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Út a növekedéshez című hétfőn megjelent kiadványában Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokról Varga Mihály elmondta: a magyar gazdaság termelékenységén valóban lehet javítani, az OECD egyes javaslataival egyet is lehet érteni, ugyanakkor sok mindenben vitája van a szervezettel. Így például a tárcavezető szerint nincs rea­litásuk az adórendszert érintő OECD-javaslatoknak, amelyek lényegében a progresszív adózásra való visszaérést jelentenék. Ugyancsak nem tartaná célszerűnek a nyugdíjkorhatár további emelését sem.


A szektornak tett fontosabb vállalások

• A kormány nem törekszik arra, hogy közvetlen vagy közvetett többségi tulajdont szerezzen a bankszektorban.
• A kormány elkötelezett, hogy a jelenleg meglévő többségi részesedéseit a helyi bankokban három éven belül magánkézbe adja.
• A bankadó alapját a bankok 2009-es mérlegéről a 2014. végi mérlegére helyezik át, kulcsát pedig a jelenlegi 0,53 százalékról 2016 elejétől 0,31 százalékra, 2017-től pedig 0,21 százalékra csökkentik.
• A jelzáloghitelek forintosításáról szóló jogszabályt úgy hajtja végre a kormány, hogy elkerüli az árfolyamkockázatok további bankokra hárítását.
• A bankok nem teljesítő hitelportfóliójának leépítése során a kormány a nemzetközi legjobb gyakorlatot követi.
• A magáncsőd intézményének és a visszamenőleges felmondási lehetőségeknek a szabályozását nem hajtja végre a Bankszövetséggel való konzultáció és a szervezet támogatása nélkül.
• A kormány tartózkodik attól, hogy olyan új jogszabályt vagy intézkedést hozzon, amely negatív hatással lehet a bankszektor nyereségességére.


Igazságos bérezés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatói­nak jövedelme megfelel a hazai bankszektorban adott átlagos vezetői javadalmazásnak, míg a jegybankelnök és az alelnökök jövedelme a hasonló beosztásban adott vezetői fizetések húsz-huszonöt százalékát teszi ki – közölte a jegybank tegnap. Az álláspontot Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt közgazdászának hétfőn tett nyilatkozatára reagálva adta közre az MNB. Idén a jegybank vezetői a teljesítmény függvényében nem teljes körűen, az általános, ötszázalékos bérnövekedés mértéke alatt részesültek emelésben, ezt pedig igazságos struktúrának véli a jegybank.

(SO)


Már hajlandóság mutatkozik az együttműködésre

2 perces interjú: Palkó István, a Portfólió vezető elemzője

– Mit lehet várni a megállapodástól, kinek lesz előnyös? Lehet számítani a hitelezés erősödésére?

– Azt még nem lehet megmondani, hogy mennyire és kinek előnyös az ügylet, hiszen a vételár még nem ismeretes. Vannak azonban ezen túlmutató üzenetek is. A kormány a külföldi bankokra nem ellenségként tekint, hanem hajlandó együttműködni velük, és hangsúlyt helyez
a kiszámítható gazdaságpolitikára. A gazdasági növekedés hitelezés nélkül csak ideig-óráig tartható fenn.

– A bankadó csökkentése hozhat ebben érdemi változást?

– A kevesebb elvonás révén növekszik a bank tőkéje, ezáltal a hitelezési képessége, de lényegesen több pénzt helyezhet ki, mint amennyivel a bankadó csökken.

– Érdemes ön szerint pénzt költeni bankok vásárlására?

– Egyáltalán nem érdemes szerintem állami pénzt erre költeni. A lényeg a kiszámítható gazdaságpolitika, ami a hitelezést is kedvezően befolyásolja.

PGI