Ha kilépnének a britek az unióból, nem várt gazdasági fordulat jönne

Weinhardt Attila (Fotó: MH)

Amennyiben Nagy-Britannia lakossága közül a többség az Európai Unióból való kilépést, a Brexitet támogatná a jövő heti szavazáson, nem világos pontosan, hogy maga a „válási procedúra” milyen menetrend alapján történne, és mennyi időt venne igénybe. Így az sem teljesen tisztázott, hogy Magyarországnak a kilépés mit okozna a 2014–2020-as uniós pénzügyi támogatási rendszerrel kapcsolatban – mondta lapunknak Weinhardt Attila, a Portfolio elemzője. Mindenesetre meglehetősen eltérő a Brexitet támogatók és ellenzők aránya, napról napra más felmérési eredmény érkezik az elemzőktől és a fogadóirodáktól.

A szakértő szerint valószínű, hogy 2018–2019-től már hiányozna a britek nettó befizetése a közös uniós kasszából, ami az egyik legnagyobb kedvezményezettként Magyarországot fokozottan hátrányosan érintené. Weinhardt Attila közölte: a 2014–2020-as uniós keretköltségvetést csak az összes tagállam együttes döntésével lehet menet közben megváltoztatni, ami a brit kilépés jóváhagyásával párhuzamosan megszülethet, és esetleg összekapcsolódhat egyéb ügyekkel is. Akár azzal is, hogy a menekültválságbeli terhekből való kivonulás miatt a támogatások csökkentésével büntetnék a kelet-közép-európai tagállamokat, s erre már célozgattak egyes nyugati döntéshozók. Elképzelhető mindezek miatt az, hogy a magyar kormány egyfajta előremenekülésként is szeretné hamar kifizetni a hétéves keretünk minél nagyobb részét, mert bizonytalan, hogy később hogyan alakul ennek a keretnek a mérete.

Az adatok szerint 2014-ben Magyarország 5,7 milliárd euróval több forrást vett ki az uniós kasszából, mint amennyit befizetett. A 2007 és 2014 közti nyolc évben 26,5 milliárd euró volt a nettó egyenlegünk. Nálunk többet csak a görögök és a lengyelek profitáltak az uniós alapokból a vizsgált időszakban. Az bizonyosnak látszik, amennyiben bekövetkezik a Brexit, újra kell tárgyalni a 2014–2020-as uniós keretköltségvetést is. A Bre­xit másik következménye az lehet, hogy új finanszírozókat kell találni az uniós költségvetéshez, mivel jelenleg éves szinten a strukturális és kohéziós alapok harmadik legnagyobb nettó befizetője Nagy-Britannia, a 2007 és 2014 közötti időszakban pedig a szigetország szintén a harmadik legtöbb pénzt adta be a közös kasszába. Ennek az összegnek a kiesése szintén Közép-Európát érintené elsősorban, hiszen régiónk az uniós források legnagyobb nettó haszonélvezője – mutatott rá az elemző.

Amennyiben a további következményeket vizsgáljuk, elsőként a közvetlen kereskedelmi kapcsolatokkal érdemes kezdeni. E téren az elemző úgy látja, Magyarországnak nincs komoly félnivalója, hiszen a statisztika szerint tavaly 1,5 milliárd eurónyi importot és 3,5 milliárd eurónyi exportot bonyolítottunk le az Egyesült Királysággal. Az előző évhez képest ez jelentős növekedést jelentett, hiszen a behozatal 13,5 százalékkal, a kivitel pedig 15,1 százalékkal ugrott meg. A magyar–brit kereskedelmi kapcsolatokat jól jelzi, hogy a teljes magyar export mindössze 3,9 százaléka irányul a szigetországba, az európai kivitelünknek pedig a 4,4 százalékát jelentette ez. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt közölte: a Brexit várhatóan 0,3-0,4 százalékkal fogná vissza a magyar gazdasági növekedést.

Szintén komoly hatást gyakorolna a Brexit megvalósulása a font, a részvények és a kötvények árfolya­mára – közölték Londonban. A Capital Economics szerint a font gyors ütemben, akár 1,20 dollárig is zuhanhatna, nem utolsósorban azért, mert a befektetők ebben az esetben arra számítanának, hogy a Bank of England – a brit jegybank – a vártnál is tovább tartaná a jelenlegi 0,5 százalékos történelmi mélyponton alapkamatát a brit gazdaságot fenyegető károk elhárítása érdekében. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő legutóbbi elemzésében azt közölte, hogy a Brexit kikezdheti akár a font globális tartalékvaluta-szerepét is, amely pedig a globális pénzügyi válság kezdete óta a lehetséges legjobb, „AAA” szuverén brit adósosztályzat egyik kiemelt jelentőségű eleme.

The Sun: Meg kell szabadulni a diktatúrától

A legbefolyásosabbnak tartott brit napilap, a The Sun arra szólította fel keddi számában a brit választókat, hogy az EU-tagságról a jövő csütörtökre kiírt népszavazáson voksoljanak Nagy-Britannia kilépésére. A legújabb közvélemény-kutatások mindegyike a távozást pártolók kisebb-nagyobb előnyét mutatja. Nagy-Britannia negyvenhárom évnyi tagsága alatt az Európai Unió „egyre inkább kapzsi, pazarló, erőszakos, válságok idején pedig lélegzetelállító módon inkompetens szervezetté vált. Meg kell szabadulnunk a diktatórikus Brüsszeltől” – idézte a távirati iroda a lapot, amely első oldalán „szólította fel” a lakosságot. A lap szerint, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, akkor néhány éven belül „elnyeli ez a megállíthatatlanul terjeszkedő, német dominanciájú szövetségi állam”.