Gyorsabb bővülést vetít előre a konvergenciaprogram

„Csökkentettük a munkát terhelő adókat” (Fotó: Ficsor Márton)

A következő négy év gazdaságpolitikájának legfontosabb feladata a növekedés magasabb fokozatra kapcsolása – jelentette ki Varga Mihály, Magyarország 2018 és 2022 közötti konvergenciaprogramját ismertetve. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: kulcsfontosságú a versenyképesség és a termelékenység további javítása, amelynek érdekében elengedhetetlen az innováció elősegítése, az infrastrukturális beruházások végrehajtása és a magasabb hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások és termékek előállításának támogatása.

A tárcavezető a távirati irodához eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott, a kormány 2010 után gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre. A makrogazdasági stabilitás és a fiskális fegyelem alapjainak lerakását követően a kormány stratégiai célja a növekedési fordulat és a foglalkoztatottság emelése lett. „Ezért az adórendszert úgy alakítottuk át, hogy annak a növekedést támogató jellege jelentősen megerősödjék. Csökkentettük a munkát terhelő adókat és a társasági adókulcsot egyaránt. Hozzátette: az elmúlt időszak eredményei közé tartozik, hogy több mint hétszáznegyvenezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan pedig a munkanélküliségi ráta rekord alacsony szintre, 3,8 százalékra mérséklődött” – fogalmazott.

Emlékeztetett arra is, hogy a növekedésbarát gazdaságpolitikának köszönhetően a magyar gazdaság négyszázalékos bővülést ért el tavaly, a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottá vált és az egyensúlyi folyamatokban elért pozitív változás továbbra is fenntartható. Az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban az elkövetkező időszakot tekintve is hasonló mértékű gazdasági bővülés várható – mutatott rá. Az uniós átlagot jóval meghaladó mértékű növekedés a korábbinál jóval gyorsabb felzárkózást tesz lehetővé, a gazdaság magas növekedési ütemének fenntartásával és a fegyelmezett költségvetési politika folytatásával, folyamatosan csökkenő a hazai össztermék (GDP)-arányos hiánnyal 2022-re elérhetővé válik a hatvan százalék alatti GDP-arányos államadósság-ráta – hangsúlyozta. További cél, hogy pénzforgalmi tekintetben hiány nélküli költségvetést fogadhasson el az Országgyűlés a ciklus végéig. A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött megállapodás nyomán a bérekre rakódó közterhek 2022-re a régiós átlag alá csökkenhetnek.





Jövőre lassuló növekedés



A magyar gazdaság növekedése idén is erős marad, de 2019-ben lassulhat – prognosztizálta az Európai Bizottság tegnap megjelent előrejelzésében. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy korlátozódnak az építőipar lehetőségei és a minimálbér-emelkedés változásának hatására a fogyasztás növekedése is lassul. Az összegzés emlékeztetett arra, hogy hazánkban az erős keresletnek köszönhetően a GDP növekedése tavaly négy százalékra nőtt, a magánfogyasztást jelentős bérnövekedés és emelkedő foglalkoztatás támogatja.

A foglalkoztatási mutató 2018-ban 4,9, 2019-ben pedig 3,3 százalékkal emelkedhet. Ugyanakkor az építőipari szektor kapacitásának korlátai negatív hatást gyakorolhatnak a lakossági beruházások további emelkedésére.

Az előrejelzés szerint a belföldi kereslet is folytatódó növekedést mutat. A rövid távú üzleti mutatók és felmérések szerint a GDP-növekedés még ebben az évben is megközelíti a négy százalékot, de jövőre várhatóan lassulni fog.

A munkanélküliségi ráta négy százalék alatt marad, idén 3,7 százalékos lehet, majd jövőre 3,6 százalékra csökken. A foglalkoztatás növekedése azonban várhatóan mérséklődik, mivel a rendelkezésre álló munkaerő-tartalékok kimerülnek.

Az előrejelzés szerint az uniós bizottság 2,3 százalékos inflációt prognosztizál az idei évre, 2019-ben viszont három százalékra növekedhet. Az államháztartás hiánya az idén várhatóan a GDP 2,4 százalékára emelkedik, ami jövő évre várhatóan a GDP 2,1 százalékára csökkenhet – közölték.





Folytatódhat a fellendülés



Az unióban és az euróövezetben a gazdasági növekedés üteme tavaly felülmúlta a várakozásokat, 2,4 százalékkal tízéves csúcsot ért el. A fellendülés az új kockázatok ellenére is folytatódik, 2018-ban várhatóan erős, 2,3 százalékos marad – közölte Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa, a gazdasági előrejelzés ismertetésekor. Moscovici elmondta, a munkanélküliség idén tovább csökken, már most elérte a válság előtti szintet, a gazdaság azonban egyre inkább ki van téve a külső kockázati tényezőknek, amelyek megerősödtek és negatívabbá váltak.

A teljes euróövezeti hiány jelenleg a GDP kevesebb mint egy százaléka, és az előrejelzések szerint idén minden euróövezeti tagállamban három százalék alá csökken majd – közölte. Kiemelte, hogy az erőteljes növekedés elősegíti a költségvetési hiány és az adósságszint csökkentését, valamint a munkaerőpiaci feltételek javulását. Jelezte, hogy a munkanélküliség várhatóan tovább csökken az unióban idén 7,1, 2019-ben pedig 6,7 százalékra.





Infláció, sérülékenység



Az uniós biztos elmondta, az infláció az euróövezetben másfél százalék marad, majd 2019-ben 1,6 százalékra emelkedik, az unióban ugyanez várható, azonban az inflációs előrejelzés erre az évre továbbra is 1,7 százalék, mielőtt 2019-ben 1,8 százalékra emelkedne. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága az előrejelzés szerint 2019-ben 84,1 százalékra csökken.

Beszámolt arról is, hogy a legutóbbi mutatók szerint kisebb a valószínűsége, hogy az európai növekedés a közeljövőben a vártnál erősebb legyen. Nemzetközi szinten a pénzügyi piac utóbbi hónapokban tapasztalt változékonysága a jövőben várhatóan állandóvá válik, ami tovább fokozza a bizonytalanságot. Az Egyesült Államok költségvetési élénkítő intézkedései a várakozások szerint előmozdítják a rövid távú növekedést, ugyanakkor növelik a gazdaság túlhevülésének kockázatát, valamint annak a valószínűségét, hogy az amerikai kamatlábak a jelenleg vártnál gyorsabban növekednek. Emellett a kereskedelmi protekcionizmus továbbgyűrűzése is kétséget kizáróan negatív kockázatot jelent. Az euróövezet – nyitottsága miatt – különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, ha ezek megvalósulnak – tette hozzá az uniós biztos.