Gazdaság

Gyomaendrőd és környéke színes világa

A Dél-Alföldön, a Körös és a Maros partjának fái alatt békét és megnyugvást talál minden fáradt utazó

Csendes, nyugodt vidék Békés megye, a Dél-Alföld és környéke. A térség kiemelt települése a tizennégyezer lakosú Gyomaendrőd, a körülötte lévő természeti és kulturális értékeivel az ország legtisztább vizű folyójaként ismert Hármas-Körös partján fekszik. A hangulatos és barátságos környezetű térség új élményeket jelentő látnivalókkal és attrakciókkal, valamint színes programkínálattal és kikapcsolódási lehetőséggel várja az idelátogatókat.

Gyomaendrőd 20160806
Egy fiatal dél-magyarországi város, amely a hazánk legtisztább vizű folyójaként ismert Hármas-Körös partján fekszik, és tizenhat holtág öleli körbe (Fotó: MH)

A 16 holtág által körülölelt fiatal település, amely Gyoma és Endrőd 1982-es egyesülésével született, s 1989-ben kapott városi rangot, és kiváló példája annak, miként hangolható össze a régi idők öröksége modern világunk igényeivel. A várost körülölelő holtágak árterei, a folyó vadregényes vízi világ felejthetetlen élményekkel teli túraajánlatokat kínál szárazföldön és vízen egyaránt. A Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Hármas-Körös árterében 26 kilométer hosszú túraútvonal biztosítja a gyalogos, kerékpáros és lovas kikapcsolódási lehetőséget, míg a holtágakon a napfelkelte vagy naplemente kíséretében nyílik lehetőség a madárvilág megfigyelésére. Az aktív és kalandvágyóbb látogatók számára a motorcsónakos, kenus vagy a sárkányhajós élménytúrák gondoskodnak a szabadidő izgalmairól.

Bárki kifoghatja a vacsoráját

A túrák fáradalmainak levezetésére és a feltöltődésre kínál kellemes pihenési lehetőséget az Erzsébet ligetben, parkosított zöld környezetben található Liget gyógyfürdő és kemping, amelynek 62 Celsius-fokos termálvizét 1960-ban nyilvánították gyógyvízzé. A gyógyvíz idült reumatikus, köszvényes bántalmak, ideggyulladások, baleseti utókezelések, nőgyógyászati és egyéb betegségek kezelésére ajánlott. Ivókúra esetén gyomor- és bélrendszeri problémák, epehólyag és májgyulladás ellen, valamint inhalációs alkalmazás során orrmelléküreg-gyulladások, felső légúti hurutok ellen igen jó hatású. A gyógyfürdő mellett a Hármas-Körös és a Templom-zugi holtág szabad strandjain is lehetőség van a felüdülésre.

Közvetlenül a Templom-zugi holtág mellett kialakított Bárka Látogatóközpontban a Körösök szabályozását, élővilágát, a halászat történetét ismerhetik meg az érdeklődő turisták interaktív, játékos módon. Akik pedig szeretik maguk kifogni a lakomához az alapanyagot, horgászhatnak a városhoz tartozó 16 kül- és belterületi holtágon. Ugyancsak interaktív elemekkel felszerelt a Körös Látogatóközpont Az esőcsepptől a Körösig című állandó kiállítása, amely a város központjában egy felújított iskolai épületben kapott helyet. Az udvaron kialakított biopiacon egész évben helyi termelők és kézművesek termékeivel találkozhat a látogató, és míg a felnőttek pihennek, nézelődnek vagy egy jó kávé mellett élvezik a színpadi műsorokat, addig a gyerekek elfoglalhatják magukat a játszótéren és játszóházban.

Az igazi kalandorok nem hagyhatják ki a település helyi védettség alatt álló természeti környezetében kialakított több mint ezer méter hosszú Erzsébet ligeti tanösvény bejárását sem, ahol az erdők, ligetek szintjeinek sajátos világa tárul a látogatók elé. A tanösvény sajátossága, hogy nemcsak földön, hanem vízen és a „levegőben” is bebarangolható. Az igazán bátrak pedig a 15 méter magas kilátó üveg kilépőjéről tekinthetnek rá a ligetre és annak környezetére.
VW-bogartalakozoSzínes programokkal várja a látogatókat a VW-találkozó
Gyomaendrőd fiatalos lendületét tükrözik a városban évente megrendezésre kerülő, immáron nagy hagyományokkal rendelkező fesztiválok is. A májusi Sajt- és Túrófesztivál ugyan már régen bezárta kapuit, a vasárnap estig tartó országos Volkswagen-találkozót még elcsíphetik olvasóink. A rendezvény hangulata retrós, rockos az autóknak megfelelően, ezért méltán népszerű a „bogarasok” körében is. Sok fellépővel, színes programmal vár minden érdeklődőt. Szintén visszatérő rendezvény a Halfőző Verseny, a Suttyomba Népzenei Fesztivál vagy a novemberben megrendezésre kerülő Disznótoros és Böllérpálinka Verseny.

Templomok és zarándoklat

A város néprajzi és helytörténeti hagyományait mutatja be az 1864-ben épült, műemléki védettség alatt álló gazdaházban kialakított Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény. A tájházban a régi paraszti világ tárgyi emlékei láthatók. A város egyik legszebb épülete Kner Imre neobarokk stílusú egykori lakóháza, amelyben 1970 óta az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma, a Kner Nyomdaipari Múzeum működik. A múzeumban megismerkedhet az érdeklődő látogató az 1882-ben alapított világhírű Kner Nyomda történetével és a Kner család munkásságával.

A múzeummal szemben található a Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény Városi Képtár, ahol a gyomai születésű Vidovszky Béla festményei mellett a párizsi éjszakák festőjeként tisztelt Corini Margit képei, valamint Pásztor János szobrai és Illéssy Péter grafikái tekinthetők meg különféle időszaki kiállítások mellett.

A településen az endrődi városrész fő ékessége a katolikus Szent Imre-templom, a gyomain pedig az 1862-ben épült neoromán stílusú Gyomai Evangélikus Templom, az egyedülálló fakazettás mennyezettel rendelkező Jézus Szíve-templom és a copf stílusú, díszesen faragott bejárati ajtóval ellátott református templom. Mellettük minden tavasszal a településről indul a Nagyváradra tartó Szent László-zarándoklat.

A város több híres-neves ember bölcsőjét is ringatta, mint pél­dául: Kállai Ferenc színészét, akinek kiemelkedő munkássága tiszteletére a helyiek külön emlékkiállítást hoztak létre az Endrődi Népházban, vagy Határ Győző író és filozófus, akinek nevét a városi könyvtár is viseli. Nem feledkezhetünk meg a 2015-ben Kossuth-díjjal kitüntetett Kunkovács László etnográfusról vagy Rózsahegyi Kálmán színész-tanárról sem. De ugyancsak Gyomaendrődön született az ország ismert sportriportere, Szujó Zoltán is, akárcsak Szilágyi István színművész vagy Uhrin Benedek énekes.

Ahol Szent Antal kenyere sült

Az 1903-ban épült Szent Antal kenyerének sütőháza olyan kulturális emlék, mely a 19. században Dél-Franciaországból elindult Szent Antal kenyere kultuszának épített öröksége. A Dél-Alföld régióban, s talán hazánkban is egyedülállónak nevezhető épület a 20. század közepéig töltötte be eredeti szerepét. Az épületben található búbos kemence elsősorban a térség kenyérsütési hagyományainak bemutatására épült, de ugyanúgy süthető benne kelt tészta, kalács és pogácsa is. A ház udvarán gyógynövény- és virágoskert található, melynek révén megismertetők a termesztett gyógynövények, azok használata és felhasználási lehetőségei.

Amennyiben pedig még a friss kenyér, kalács és pogácsa után is éhes marad a látogató, érdemes betérnie a Nagylaposi birkacsárda. A 46-os út mellett Gyomaendrőd és Mezőtúr között található csárda jellegzetes magyaros helyi ételeket, birkából vagy akár szürke marhából készült pörköltet kínál, amelyeket finom pálinkákkal és jó borokkal öblíthet le a jóllakott vendég.