Gazdaság
Gyakran felületesek a hazai pályázók
Sokszor nem megfelelő a jelentkezés az uniós forrásokra, a döntéshozatallal, a pontatlan tervvel milliókat lehet elbukni
– Hogyan vált be a kormány által megszigorított uniós források pályázati rendszere?
– A korábbi évekhez képest számos szigorítást tartalmaz. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében a tartalmi értékelés során elért pontszám szerint bírálják el a támogatást. A pályázó egyrészt a korábbi éves gazdálkodási adatai, másrészt a fejlesztési projekt alapján szerezhet pontot. A szigorodó értékelési rendszer célja láthatóan az, hogy az életképes, fenntartható projektek jussanak támogatáshoz. A szigorú elbírálás ellenére is többszörös a túljelentkezés egy-egy népszerű kiírásra, így a pályázati kritériumok enyhítése nem is lehet elvárás.
– A jogszabályváltozások miatt minden uniós pályázatnál kötelező a tíznapos, internetes társadalmi egyeztetés. Erről és az emiatt lassuló folyamatról mit gondol?
– Valóban, az augusztusban hatályba lépő kormányrendelet kötelezővé tette mind a pályázati felhívások, mind a pénzügyi eszközök tíznapos internetes társadalmi egyeztetését. Ez az intézkedés már az előző pályázati ciklusban is jelen volt. Pozitívum, hogy a kormány ismét él a lehetőséggel, hogy még a végleges pályázati felhívások meghirdetése előtt megismerje a közvélemény, valamint a társadalmi és szakmai szervezetek véleményét. Természetesen ez a pályázatok meghirdetésének lassulásához vezet, viszont így a szakmai szervezetek közreműködésével a jelenlegi gazdasági helyzethez igazodó, alaposan kidolgozott pályázati felhívások kerülnek kidolgozásra, elkerülve a meghirdetést követő többszörös módosításokat. A folyamat újbóli bevezetéséből a pályázók is előnyt kovácsolhatnak, mert már a társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívásokból látszanak a főbb kritériumok, ennek következtében pedig több információ és idő áll rendelkezésükre fejlesztési elképzelésük megfelelő kidolgozására.
– Mennyire „kapkodósak” a pályázni kívánó cégek?
– A Goodwill Consulting azt tapasztalta az elmúlt időszakban, hogy a kkv-k az igényléseiket harmincöt százalékban valóban átgondolatlanul, az utolsó pillanatban állítják össze.
– Mi lehet ennek az oka? Hogyan csökkenthető ez az arány?
– Cégünk hetente több száz pályázni vágyó vállalkozóval találkozik. Többségük az utolsó pillanatig vár, és csak amikor már teljes mértékben ismert a pályázati kiírás feltételrendszere, akkor dönt, hogy egyáltalán pályázzon-e, illetve ha igen, mely pályázatra és milyen tartalommal állítsa össze a projektjét. Ez a hezitálás sok esetben a pályázatról való lemaradást eredményezheti. Ezen túl sokan ad hoc módon pályáznak, nem tervezik meg, nem építik egymásra a fejlesztéseiket, éppen arra pályáznak, amire kiírás van.
– Mi a hatékonyság kulcsa?
– Szerintünk akkor tudnak a vállalkozások hatékonyan indulni egy-egy pályázaton, ha tudatosan, előre megtervezik a fejlesztési elképzeléseiket, összeírják a fejlesztendő területeiket, és ehhez rendelik hozzá az adott pályázati kiírásokat. Ezen túl igenis időt kell szánni az üzleti terv és a költségvetés precíz összeállítására. Természetesen azon vállalkozások, amelyek pályázati forrás nélkül, önerőből is meg tudnák valósítani fejlesztési elképzeléseiket, a pályázati kiírásokon is előnyösebb helyzetből indulnak, mint akiknek a teljes finanszírozást külső forrásból kell megoldaniuk.
– Melyek a leggyakoribb eset-hibák?
– A nem kellően kidolgozott pályázatok elutasítása miatt akár öt-hat milliárd forint támogatástól is eleshetnek a pályázó cégek. A leggyakoribb, legfontosabb hibák közül az első, hogy számos vállalkozó méri fel rosszul a vállalat pénzügyi helyzetét, tíz pályázóból három kis árbevétel mellett, az önerőhöz szükséges pénzügyi forrás és bevonható fedezet nélkül kívánja beadni a pályázatát, míg további két esetben fordul elő, hogy egyébként biztos anyagi háttérrel rendelkező cégek aránytalanul nagy fejlesztési igényre pályáznak. Szintén gyakori hiba – a projektek húsz százaléka hiúsulhat meg évente emiatt –, hogy a vállalkozások nem készítenek fejlesztési tervet, illetve hogy egymáshoz nem illeszkedő fejlesztési célok mentén pályáznak – erről már számos esetben esett szó.
– Ezek szerint a vállalkozók nagy része nem képes komplexebb gondolkodásra?
– Jellemző a hazai kkv-szektorra, hogy egyoldalúan közeledik a pályázati lehetőségekhez: például elsősorban az ingatlanfejlesztési támogatásokat keresi, és amennyiben a kiírt pályázatok ezt nem teszik lehetővé, inkább nem is ad be igénylést. Pedig valóban, a komplex fejlesztésben gondolkodva, például eszközbeszerzéssel kombinálva nagyobb eséllyel találnak megfelelő kiírást. Szintén jellemző, főként a fővárosi és a Pest megyei vállalkozásokra, hogy a korábbi években megszokott kiírásokat várják. Az új pályázati rendszer azonban kevésbé támogatja a fejlettebb régiókban megvalósuló beruházásokat, ezért mindenképp érdemes számításba venni, hogy a cég esetleg vidéki telephelyre szervezi, és az ott elérhető támogatásokból fejleszti tevékenységét. Kifejezetten az innovációs pályázatok kapcsán érdemes kiemelni – hiszen az év végéig megközelítőleg 85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást írnak ki ilyen pályázatokra –, hogy tapasztalataink szerint a pályázók gyakran nem fordítanak kellő figyelmet az alapfogalmak megismerésére, így helytelenül használnak az elbírálás szempontjából fontos kifejezéseket – összekeverve például az alapkutatást az ipari kutatással. A pályázatok tíz százalékánál előforduló – akár elutasítást eredményező – hiba, hogy a vállalkozás fejlesztése már ismert a szegmens hazai vagy európai piacán, így nem jelent újdonságot.
– Mely pályázatok a legnépszerűbbek, hol van túljelentkezés?
– A gazdaságfejlesztési kiírások közül a pályázók a vissza nem térítendő támogatásokat helyezik előtérbe, ezen belül is a kapacitásbővítést célzó kiírások a legnépszerűbbek, amelyekben eszközbeszerzés és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés is támogatható. Ezen túl igen nagy a túljelentkezés az innovációs kiírások esetében is. Szintén nagy az igény a Közép-Magyarország régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírásokra, emiatt a pályázati források rövid időn belül kimerülnek. Ennek az az elsődleges oka, hogy a fejlettebb régiókban csekély mértékű keretösszeggel állnak rendelkezésre a támogatások.
– A pályázatoknál milyen szakértőket érdemes segítségül hívni?
– A fejlesztési terv elkészítéséhez és a vállalkozás pályázati felkészítéséhez mindenképpen érdemes könyvelő segítségét kérni, de ezen túl szükség lehet innovációs tanácsadó, energetikai szakértő vagy akár közbeszerzési tanácsadó igénybevételére is. A pályázat összeállításában pedig a pályázati tanácsadók is nagy segítséget jelenthetnek, akiket érdemes már az előkészítési fázisba bevonni, így a pályázók az elejétől célirányosan a támogatási feltételek figyelembevételével dolgozhatják ki a kérelmüket.