Görögország egy újabb lehetőséget kapott népétől és az EU-tól

A kormány tegnap este úgy döntött, a bankok csak csütörtöktől fogadják a türelmetlen ügyfeleket (Fotó: Reuters - Christian Hartmann)

A népszavazást követően nagy telefonforgalma volt a görög kormányfőnek. Merkel német kancellárnak Ciprasz mára ígérte, hogy előáll az euróövezeti partnerek által szorgalmazott új tervvel, még mielőtt a bankok kifogynak a készpénzből. A görög miniszterelnök tegnap délelőtt telefonon beszélt Mario Draghival, az Euró­pai Központi Bank (EKB) elnökével és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is, míg Prokopisz Pavlopulosz görög elnök francia kollégájával, Francois Hollande-dal egyeztetett. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde pedig nyilatkozatban közölte, hogy figyelemmel kíséri a görögországi helyzetet, és továbbra is kész segíteni Athénnak, ha erre kérik.

Ciprasz a vasárnapi népszavazás eredményének ismeretében is úgy nyilatkozott, változatlanul készek a reformokra. Ezért is ért sokakat váratlanul Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter lemondása, aki azért kényszerült erre a lépésre, mert tudomására jutott, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek közül néhányan és más tárgyalópartnerek azt szeretnék, ha nem venne részt a testület ülésein. Ciprasz ezt tudomásul véve még tegnap kijelölte új pénzügyminiszte­rét Evklídisz Cakalotosz személyében, aki eddig a nemzetközi hitelezőkkel tárgyaló görög delegáció vezetője volt.

Az elsődleges célja most az Athénnak, hogy a görög pénzintézetek újra ki tudjanak nyitni. Jelen pillanatban az EKB az egyetlen olyan intézmény, amely képes megnyugtatni a pánikoló piacokat és megelőzni a görög gazdaság összeomlását.

Jeórjiosz Sztatakisz gazdasági miniszter kijelentette, hogy ha a kormányzótanács továbbra is a jelenlegi szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatást (ELA), a készpénzfelvételi és átutalási korlátozások fenntartása mellett péntekig kihúzzák a bankok összeomlás nélkül. A legkedvezőbb forgatókönyv azonban az lenne, ha a kormányzótanács hárommilliárd euróval megemelné az ELA keretösszegét.

A görög kormány tegnap este úgy döntött, hogy két nappal meghosszabbítja a bankok zárva tartását - jelentette be Luka Kaceli, a görög bankszövetség elnöke.

A kormányfő elutasította azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a népszavazás gyakorlatilag Görögország euróövezeti tagságáról szólt. Londoni elemzők szerint azonban egyre valószínűbb forgatókönyv a „Grexit”, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.

A Barclays és a Fitch Ratings szakemberei úgy vélik, a görög bankválság valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást. Ez legkésőbb július 20-án bekövetkezik, Athén ugyanis akkor lenne köteles törleszteni egy 4,2 milliárd eurós kötvénykötelezettség-hányadot az EKB-nak, és nem lesz miből.

„Ciprasz hiteltelen”

2 perces interjú: Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament alelnöke

– Hogyan értékeli Brüsszelből, hogy a nép ismét Ciprasz mellett tette le
a voksát?

– Ciprasz és kormánya az elmúlt hónapokban folyamatosan gyengítette szavahihetőségét, és a népszavazás bejelentése tovább rontott a helyzeten. Varufakisz lemondása a hitelesség visszaszerzésére tett kísérletként is értelmezhető, de elsősorban nem személyügyi problémák állnak a megállapodás útjában. Európa inkább egy reális költségvetési és pénzügyi javaslatot vár Ciprasztól, ha egyáltalán még komolyan lehet venni.

– Európa részéről ez már bizalmi válság?

– Angela Merkel kezdeményezésére Donald Tusk mára rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze, de már  nem zárható ki Görögország kilépése az eurózónából. Ami két-három éve még nagyon megrázta volna Európát, ma már a gazdasági helyzet stabilizálódásával egy Grexit-mederben tartható. Mindenkinek az az érdeke, hogy Athén elkerülje az államcsődöt és az eurózónából való kilépést. Magyarország sem kért az IMF-hitelből és a vele járó feltételekből, de mi mindent visszafizettünk.

5 perces interjú: Cséfalvay Zoltán, az OECD állandó magyar képviseletének vezetője

– A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) képviseleti vezetőjeként Párizsból szemlélve számolt a görög események ilyen irányú fordultával?

– A görögök 2008 óta válsággal küzdenek. Gyakorlatiag ennyi idő alatt huszonöt százalékkal visszaesett a bruttó hazai termékük (GDP) szintje, ma már huszonöt százalék fölött van a munkanélküliségi rátájuk, s a fiatalok esetében ugyanez a mutató kétszer akkora. Igaz, az államháztartás elsődleges egyenlege jól alakul, de a kamatkiadások hatalmasak. A jelenlegi hatmilliárd euróból pár év alatt tízmilliárd lesz, Athénnak  el kell érnie, hogy valamennyit elengedjenek adósságából.

– A másik fél, az európai trojka vajon hajlandó hasonlóan gon­dol­kodni?

– Az világos, hogy a feleknek egyezkedniük kell. Ám ehhez mindkét oldalon szükség van arra, hogy képesek legyenek engedni az ajánlataikból, követeléseikből. A nagy különbség a 2008-as helyzethez képest azonban az, hogy míg korábban bankoknak és magánbefektetőknek tartoztak a görögök, most a nemzetközi intézmények várják vissza a pénzüket a déli államtól, az a bizonyos trojka: az IMF, az EKB és az Európai Bizottság. És rajtuk keresztül a görögöket most nem
a piac, hanem eurózónás tagállamok adófizetői finanszírozzák.

– Felmérhető, hogy milyen veszélyt jelenthet az egész intézményi rendszerre a görögök kilépése az eurózónából?

– Az jól látható, hogy az euró annak idején sok gyermekbetegséggel született, s több olyannal, amelyek csak később jöttek, jönnek elő. Mindkét félnek megvan a maga igaza, a kompromisszumkészséghez pedig újabb reformok vállalása is hozzátartozik. Most, 2015-ben ugyanolyan igazi görög drámát élünk át, mint az ókoriak voltak, tragédiákkal tarkítva.

- Mit tehet a görögök érdekében az OECD?

– Az OECD csak szakpolitikai javaslatokkal, ajánlásokkal láthatja el a tagországokat. Amikor márciusban gyakorlatilag az új görög kormány fele itt járt nálunk Párizsban, nagyon készségesnek, érdeklődőnek és elszántnak mutatkoztak. Szinte valamennyi javaslatunkat elfogadták, köztük a korrupció, az adócsalás visszaszorításáról, a munkaerő-piaci vagy éppen a közigazgatási reformokról.