Gazdaérdekeket szolgál a földprogram

Az Orbán-kormány egyértelműsítette, hogy kizárja a spekulánsokat a földpiacról – hangsúlyozta Jakab István (Fotó: Hegedüs Róbert)

Kiemelte: mind az ellenzéknek, mind Brüsszelnek célja, hogy a befektetők is magyar földhöz jussanak, a földeladásokkal pedig hosszú távon az uniós eljárásokat, a támogatások felfüggesztésének kockázatát mérsékeljük.

– Megkezdődött a héten az állami földek értékesítése, s ennek egyik kezdeményezője a Magosz volt. Miért most kerül erre sor, miért nem mondjuk két éve?

– Egyrészt a földértékesítéssel a magyar gazdák és az ország érdekeit szolgáló birtokpolitikát akarunk kialakítani. Ehhez rendezni kell az állami földek helyzetét, beleértve a földért életjáradékot program keretében felvásárolt szétszórt parcellákat és az osztatlan közös tulajdonban lévő területeket. Miért most? Amikor a második Orbán-kormány átvette az ország vezetését 2010-ben, akkor a magyar gazdaság olyan rossz állapotban volt, hogy nem volt lehetőségünk a program megvalósítására. Azóta a gazdaság jobb állapota és a már általunk elfogadott földforgalmi törvény garanciát nyújt erre, mivel védettséget ad a helyben lakók számára. A másik, nem elhanyagolható szempont, hogy nem kis erők mozdultak meg az ellenzéki oldalon, nem egyszer jelentettek fel minket a földtörvény miatt az Európai Bizottságnál. Korábban sem a bizottság, sem az Európai Bíróság nem kifogásolta a földadásvételek kapcsán az előzetes hatósági engedélyezési eljárás keretében a szigorú hatósági ellenőrzéseket. Ma már kötelezettségszegési eljárás van folyamatban ellenünk az új földtörvény miatt, tehát ismét láthatjuk, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz velünk szemben. Ha nem lépünk, az hosszú távon az agrártámogatások befagyasztását is jelentheti.

– Ezt aligha engedhetjük.

– Nekünk az az érdekünk, hogy a hatályos földtörvény védelme alatt a gazdáknak meglegyen a lehetőségük arra, hogy helyben juthassanak termőföldhöz. Ez javítja a versenyképességüket, ami azért fontos, mert csak az eredményes gazdálkodás ad garanciát arra, hogy a termőföld nem kerül külföldi tulajdonba. Örülök, hogy a kormány meghallgatta a földművesek kérését, a döntéseknél figyelembe veszi érdekeiket. Ők semmi mást nem akarnak, mint azt, hogy megvásárolhassák a földet, és bérleti díj helyett kedvezményes kölcsönökkel törleszthessék az árát.

– Mi a célja az ellenzéknek az Európai Bizottságnál, amikor a földtörvényt, a földértékesítést támadja?

– Az ellenzék számára az a legfontosabb, hogy a gazdasági társaságok földtulajdont szerezhessenek. Azt akarják elérni, hogy a bizottság kötelezően előírja Magyarországnak, hogy a ma még a nagy gazdaságok által bérelt területeket meg is tudják vásárolni. Így könnyen megszerezhetik a külföldiek a magyar termőföldet úgy, hogy azt sem tudjuk, kik lesznek később a tulajdonosok.

– Mi várható? Kiharcolja az ellenzék és Brüsszel a földtörvény cégeknek kedvező módosítását?

– Rövidesen okafogyottá válik a módosítás, mivel az állami földek értékesítése hamarosan lezárul. A magántulajdonú földek esetében is indokoltnak tartunk egy hosszabb távra javasolt földbirtokrendezést, az egészségesebb birtokszerkezet kialakítását kedvezményes hitel biztosítása mellett. Ha ez meglesz, a gazdálkodók már ki tudják alakítani azt a struktúrát, amellyel 2020 után is talpon és versenyben tudnak maradni, ha csökken vagy megszűnik az uniós támogatás.

– Megpróbálhatják kivásárolni a külföldi, tőkeerős cégek a magyar gazdákat?

– Aki ismeri a magyar gazda jellemét, földhöz való viszonyát, ragaszkodását, az tudja, a magyar gazda szabad ember, s munkája szabja meg a mindennapjait. A gazdaember soha nem adta el a földjét, és mindig akkor lázadt, amikor meg akarták fosztani tőle. Sokszor meg akarták már törni az akaratát, mert úgy alakíthatják az ország sorsát, ahogy akarják, ha a vidéket megtörik. A Magosz kezdeményezése a gazdák érdekeit szolgálja, s ezt a kormány határozottan támogatja.

– Az ellenzék élesen bírálja a földértékesítést. Szerinte fideszesek és a haverjaik nyerhetnek a liciten, a kedvezményes hitelt pedig úgysem kapják meg.

– Azt ontja magából az ellenzéki média, hogy földprivatizáció van. Az állam a tulajdonában lévő földet árverés útján, tisztességes módon, tíz százalékkal a piaci ár felett értékesíti. Világosak a szabályok, hivatalos helyiségben, a kormányhivatalok képviselői által ellenőrzött módon, közjegyző jelenlétében zajlanak az árverések. A licitre jelentkezni kell, regisztrációs díjat kell fizetni, emellett a résztvevőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik földszerző képességgel. Aki erre azt mondja, hogy elherdálják az állam földjeit, az nem tesz mást, mint meggyanúsítja a tisztességes magyar gazdákat, azokat, akik tisztességes piaci áron, licittel, versenyben kívánnak földet vásárolni. A kölcsön minden gazdának elérhető egyszerűsített hitelbírálat útján, kedvezményes, 1,95 százalékos kamatozással. Ráadásul amekkora összeggel megnyerte az árverést, a Budapest Bank akkora összeget folyósít részére. A garanciát az állam vállalja, a fedezet a föld, amelyre húszéves elidegenítési és terhelési tilalom vonatkozik. Nem igaz, hogy nem jutnak forráshoz a gazdák.

– Bárki ellenőrizheti a folyamatot?

– Nagyon fontos, hogy a licitet követően kifüggesztik a dokumentumot arról, hogy ki vásárolta meg a földet. Természetesen aki elővásárlási joggal rendelkezik, az nyilatkozhat úgy, hogy él ezzel a joggal, megadja az adott összeget. Azonban ha nem megy el a licitre, akkor nem veheti fel a kedvezményes kölcsönt. A gazdaellenes ellenzéki koalíció mindent megtesz azért, hogy a gazdákat tévesen informálja, hecckampányt folytat az árverések helyszínén.

– Hétfőn kezdődtek a licitek, milyenek az első tapasztalatok?

– Senki sem gondolta, hogy minden egyes meghirdetett föld azonnal gazdára talál. Azt azért látni kell, hogy van olyan terület is, amely a kikiáltási ár duplájáért kelt el, de akad olyan is, amelyre lényegesen kisebb volt az érdeklődés. Meggyőződésem, hogy a gazdák meg tudnak állapodni egymás között arról, hogy ne verjék fel nagyon a föld árát, és mindannyian jól járjanak. Hangsúlyozom, a cél továbbra is az, hogy a helyben lakó családi gazdálkodók jussanak földhöz.

– Gőgös Zoltán szocialista képviselő a napokban azt mondta, már megjelentek az első külföldiek az árveréseken. Vannak ilyen jelzések?

– Úgy gondolom, Gőgös Zoltánnak arra kellene igazán választ adnia, hogy az ő kormányzásuk alatt miért nem léptek fel a zsebszerződések ellen, miért biztosították a külföldi befektetőknek, hogy jelentős támogatáshoz jussanak az általuk különböző jogcímeken megszerzett földhasználat során. Ezzel jelentős fejlesztési pénzeket vontak el a magyar gazdáktól. Megértem az aggodalmát, hogy húsz-harminc hektárt egyszerre megszerez a magyar gazda, de gondolkodjon el azon, hogy ők alakították ki a nagy értékesítési egységeket, hogy a kisebb gazdák ne tudjanak vásárolni, de még bérbe venni sem. Ők adtak bérbe ötezer-négyszáz hektárt egyetlen szerződés aláírásával Szendrőn. Neki ezekkel a dolgokkal kellene szembenéznie. A szocialisták is leállíthatták volna a külföldiek földszerzését, üzenhettek volna nekik, hogy itt számukra nem terem babér. Az Orbán-kormány viszont megtette a szükséges intézkedéseket, egyértelműsítette, hogy kizárja a spekulánsokat a földpiacról. Egyértelmű, hogy a helyben lakó földművesek élveznek elsőbbséget. Európai uniós tagként aláírtuk a társulási szerződést, tagállamként ránk is vonatkozik, hogy a termőföld a tőke szabad áralmásának fejezetébe tartozik, így a földmoratórium megszűnését követően csak tagállami állampolgárról beszélhetünk. Fontos, hogy Nyugat-Európában is a helyben lakó gazdák élveznek előnyt. Összesen százkétezer földműves van Magyarországon, közülük kétszáz külföldi állampolgár. Ez a Magyarországon jelenleg regisztrált földművesek két ezreléke. Ráadásul ők évtizedek óta itt élnek, gazdálkodnak.

– Példátlan az ellenzéki egyetértés a földügyekben. Együtt szavazták le a földhaszonbérletek felülvizsgálatának lehetőségét is. Mivel indokolja a Jobbik, hogy egyetért az MSZP-vel?

– Nem titok, hogy a parlamenti plenáris ülésen elhangzott vitán kívül is leültünk érdemben tárgyalni az ellenzéki képviselőtársakkal. Világossá tettük: elfogadhatatlan, hogy a gazdák egy része piaci áron bérel földet, mások pedig ennek töredékéért jóval nagyobb területet. Kértük, hogy fontolják meg, a mindenkori piaci áron lehessen földet bérelni, legyen az kicsi, közepes vagy nagy gazdaság. Erre csak annyit válaszoltak, ez most nem aktuális. Pedig most a legaktuálisabb, hiszen nem mindegy, hogy az árverésre kínált földet a gazdálkodó milyen feltételekkel tudja megvenni. Ha azért vásárol, hogy húsz év múlva a gyermekéé legyen, és majd ő művelheti, akkor tudnia kell, hogy mennyi haszonbérletet kap addig érte, ki tudja-e fizetni a kölcsöne törlesztését, ha már a haszonbérlet miatt hasznosítani nem tudja azt. Akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy a bérleti díjat egységesíteni kell, azok akadályozzák az árveréseket. Ezt teszi most az ellenzéki oldalon egységbe tömörült gazdaellenes koalíció.

– Van-e további jogalkotási lehetőség arra, hogy például egy 2006-ban 2036-ig fillérekért bérbe adott hatalmas földterület után a piaci árat ki lehessen fizettetni a bérlővel?

– Meggyőződésem, hogy van rá lehetőség. Rövidesen rendelkezésre áll ehhez a jogi eszköz. Az ellenzék a „nem gomb” megnyomásával csak elodázta a folyamatot, de megállítani nem tudta. A kormány döntött a bérleti díjak felülvizsgálatáról, a kormányhatározat érvényes, ezért megtaláljuk a törvényes kereteket a kérdés megoldására. Olyan szabályozás születik, amely megfelel az európai uniós jognak is, az erre irányuló jogalkotás folyamatban van.

– Említette, hogy a földtulajdon segíti a gazdákat, hozzájárul a beruházásokhoz. Hogyan?

– Most kezdődött az unió új költségvetési időszaka, a vidékfejlesztési program pályázatainak meghirdetése, a fejlesztések időszaka. Most lehet hosszú távra tervezni, kiemelt támogatásokra pályázni. Ha a gazda tulajdonában van a föld, akkor befektet, áldoz a gazdaságára. A bérlővel ellentétben a tulajdonos jelentős pénzeket fektet be a talaj termőképességének javítására, tápanyagszintjének növelésére. Ezzel ellentétben a bérlő arra számít, hogy a bérlet megszűnik, ezért nagyobb befektetéseket nem eszközöl. A termelés biztonsága mindennél fontosabb, és ma már nem tagadhatjuk, hogy a klímaváltozás káros hatásaival számolni kell. Ezek leküzdéséhez mindenképpen jelentős beruházásokat kell megvalósítani, az öntözésfejlesztés, a melioráció, a korszerű gépek beszerzése jelentős forrásokat igényel. A gazdálkodó családok érdekein túl nemzetgazdasági szempontból is rendkívül fontos a korszerű, magas színvonalú, versenyképes gazdálkodás. A földértékesítés ezen célok megvalósíthatóságát szolgálja.