Gazdaság
Fontosabb a családok támogatása, mint a hangoskodó adósok
Kovács Levente: A tavaly végrehajtott forintosításnak tulajdoníthatóan szinte teljesen eltűntek a piacról a devizahitelek
– A friss kimutatások szerint csaknem nullszaldós évet zárt tavaly a magyar bankszektor, de pozitívak-e a kilátások?
– A Magyar Bankszövetség természetesen jobban örülne egy nyereséges korszaknak, ugyanakkor tény, hogy kezd véget érni a 2008–2009-es válság után jött „hét szűk esztendő”. Reméljük, a 2016-os év teljesítménye még jobb lesz a tavalyinál! A bankok hitelezési tevékenységét ugyanis előreviszi az új családi otthonteremtési kedvezmény, a csok, valamint az idéntől mérséklődő bankadó is aktivitásra ösztönözheti a hitelintézeteket.
– Milyen tanulságok szűrhetők le a válság utáni években?
– Egyértelmű, hogy a közbizalom elvesztésében nagy szerepe van a 2008–2009-es évek zavarainak, de a probléma nem fejeződött be, még most is alacsony a bankszektor iránti bizalom. A bizalomvesztés azonban lerontja a bankok megfelelő működését a pénzügyi források újraelosztásában, akadályozza a gazdasági növekedést, valamint fenntartja a kockázatérzetet, s ezáltal instabilitáshoz vezethet. Ezen társadalmi szintű veszélyek elhárításához a bizalom helyreállítására van szükség.
– Térjünk rá a csok-ra: mekkora az érdeklődés a bankfiókokban?
– A bankok döntő része teljes kapacitással koncentrált a felkészülésre, így már nagy számban tudják fogadni az igényléseket. Az érdeklődés magas, sokan már folyamatban lévő építkezés miatt keresik fel a bankokat. Úgy hiszem, hogy jelentős löketet ad a konstrukció az építőipar fellendülésén keresztül a nemzetgazdaságnak is.
– Mindenhol, vagyis az ország összes bankegységében elérhető a támogatás?
– A csok azoknál a hitelintézeteknél érhető el, amelyek rendelkeznek az erre vonatkozó állami keretszerződéssel. Elsősorban a lakosságra fókuszáló bankok és takarékszövetkezetek kínálják ezt a pénzügyi terméket.
– Milyenek az eddigi tapasztalatok?
– A csok által érintett lakáspiaci lehetőségeket sokan azonnal le is „foglalózták”, de a banki ügyfelek továbbra is kérnek információkat a kedvezményről, eközben a pénzintézetek ügyviteli, informatikai fejlesztéseket hajtottak, hajtanak végre ezekben a hetekben.
- A tavasszal újból korrigálja a bankadó törvényi szabályozását az Országgyűlés. Mit várnak a változásoktól?
– Hosszú időn keresztül „kiszámíthatóan kiszámíthatatlan” volt a magyar gazdaságpolitika, ezt azonban felülírta a kormány tavaly februári megállapodása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EDRD). Ezzel szilárd alapokra került a banki együttműködés. Semmi kétség, a magyar kormány tartja a szavát.
– Ennek fejében automatikusan beindul a hitelezés?
– A bankszektorban ez lehetőséget ad arra, hogy sikeres gazdaság, hitelezés alakuljon ki.
– Más téma, ám aktuális: lehet-e már nyugtázni a devizahiteles elszámolást?
– Hozzávetőleg ezermilliárd forintos terhet vállalt át a magyarországi bankszektor a devizahitelezés terén az ügyfelektől. A tavalyi évben végbement banki elszámolásnak és forintosításnak köszönhetően szinte teljesen eltűntek a devizahitelek.
– Márciustól lejár a kilakoltatási moratórium, amelyhez nagyon sok téveszme kötődik. E téren mi a Magyar Bankszövetség álláspontja?
– Nézzük a tényeket: a kilakoltatásoknak a múltban is kevesebb mint tíz százaléka volt a bankszektorhoz köthető. A különböző devizaadós védelmi ügyek miatt ez volt, amikor az egy százalékot sem érte el. Tényszerű tehát, hogy a kilakoltatások jelentős része az adóhivatali és közmű-szolgáltatási ügyek eredménye. Ugyanakkor meg kell erősítenem, ahhoz, hogy a jelzálog-intézményrendszer működtethető legyen, vissza kell állítani a jogi keretrendszert. Ennek utolsó fázisa a kilakoltatás.
– Ne legyenek ilyen szívtelenek!
– Az ügyfélnek ehhez hosszú időn keresztül minden együttműködést és támogatási lehetőséget – fizetőképesség helyreállítása, ingatlan értékesítése, Nemzeti Eszközkezelő „bevonása” – vissza kell utasítania. A felsorolt lehetőségek után valóban el lehet jutni a kilakoltatásig. Ám a jelzálog-hitelezést végző bankoknak ez nem érdekük.
– Konkrétan mit szorgalmaznak?
– A moratórium megszüntetése szükséges és elkerülhetetlen. Ez teszi lehetővé, hogy a csok-programban aktívan tudjon részt venni a bankszektor. Személy szerint pedig fontosabbnak tartom a többgyermekes vagy gyermeket vállaló házaspárok ügyét, mind az együttműködést elutasító hangoskodók további védelmét. Tehát a gyermekes családok ingatlanhitelezése prioritást élvez, ennek pedig előfeltétele a téli moratórium lejárta után a rend helyreállása.