Gazdaság
Fontos befektetni a felsőoktatásba
A Magyar Nemzeti Bank a gazdaság- és társadalomtudományok területén kiemelten kezeli a magas szintű szakemberképzést
– Nagy ívű terv felkerülnie egy magyar egyetemnek a nemzetközi top százas listára. Mennyi idő kell vajon ahhoz, hogy a tervből valóság legyen?
– A magyar felsőoktatás célja nem lehet más, mint hogy ezt a tervet megvalósítsa. Amennyiben hatékonyan dolgozunk, két-három évtized alatt alkalmassá válhat egy vagy akár két magyarországi egyetem is erre a címre.
– Tudjuk, hogy nagy múltú, híres egyetemei vannak Magyarországnak, de nyilván újak is alakulnak a következő évtizedekben. A most zajló összevonásokról nem is beszélve.
– Úgy gondolom, ha Szingapúr, Kína vagy Dél-Korea egyetemeinek sikerült top százas pozíciót kivívnia a különböző ranglistákon – holott ezen országok fél évszázaddal ezelőtt még nem rendelkeztek modern felsőoktatási rendszerrel –, Magyarország miért ne lenne képes ugyanerre. Szingapúrnak két egyeteme is van, amelyek a legjobbak közé tartoznak, pedig néhány évtizeddel ezelőtt egyetlen hasonló intézményük sem volt. A magyar felsőoktatási intézmények egy szűk körét pedig már célzottan érdemes felkészíteni erre a szerepre.
– Az MNB ezért is szeretne hozzájárulni a felsőoktatás támogatásához?
– Egyértelműen igen. Nagyon fontos feladat a felsőoktatásba befektetni, az ugyanis a versenyképesség fejlesztésének és megőrzésének a záloga. A jegybank a gazdaság- és társadalomtudományok területén fontosnak tartja a magas szintű szakemberképzést. Statisztikailag kimutatott tény, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők elhelyezkedési esélyei sokkal kedvezőbbek az alacsonyan képzett csoportokhoz képest. Sőt, az iskolai végzettség egyfajta munkanélküliség elleni biztosításnak is tekinthető. A 2008-ban kirobbant gazdasági válság idején a magasabban képzett csoportok munkanélküliségi rátája érdemben alacsonyabb szintről és sokkal kisebb mértékben emelkedett, mint az alacsonyan képzetteké. A minőség mellett azonban a mennyiségi adottságokban is szeretnénk előbbre lépni. A cél az, hogy a jegybank által támogatott képzéseken, amelyek között alap-, mester- és doktori szintű oktatás is folyik, növeljük az évente belépő új hallgatók számát. A közgazdasági képzési ágban a korábbi ötszáz főről mára háromszázra fogyott hallgatói létszámot ismét legalább félezerre szeretnénk duzzasztani.
– Milyen formában valósítják ezt meg?
– A jól tanuló, tehetséges hallgatókat nagyszabású ösztöndíjprogrammal támogatjuk. Tiszaroffon és a térségében már lezártunk egy félévet. Azóta újabb, öt másik településen élő, a hazai felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók számára hirdettük meg az őszi félév után most a tavaszira szóló ösztöndíjakat. Most sem az intézmény számít, ahol a pályázó fiatalok tanulnak, hanem a tehetségük és szorgalmuk, vagyis a tanulmányi eredményük.
– A Kecskeméti és a Szolnoki főiskola összevonása hol tart?
– A két főiskola összevonásából júliusban közös egyetem jön létre és a helyi közgazdászképzés meghonosítása végett egy új, gazdaságtudományi képzésnek helyet biztosító világszínvonalú campus épül Kecskeméten. A 2016/2017-es tanév szeptemberétől új, gazdasági gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak is indul az egyetemen. Az MNB egyébként tavaly szeptemberben elsőként a Pécsi Tudományegyetemmel közösen indította el új geopolitikai, geoökonómiai doktori programját, a Budapesti Corvinus Egyetemmel kötött együttműködés révén pedig többek között egy új jegybanki specializációt is kialakítottak.
– Milyen visszajelzéseket kapott a jegybank az eddigi tevékenységével kapcsolatban?
– Általában kedvezőek a visszajelzések, mind az oktatók, mind a hallgatók részéről.
Jegybanki alapítványhoz fordul a Jobbik
A Jobbik közérdekű adatigényléssel fordul a Magyar Nemzeti Bank érintett alapítványaihoz, hogy kiderüljön, mire költötte a jegybank a devizahitelek forintosításából származó kétszázmilliárd forintot meghaladó többletet. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke tegnap a távirati irodának elmondta, a Jobbik szeretné pontosan tudni az elköltött források és a várható költségek összetételét. Álláspontjuk szerint az árfolyamnyereségből keletkezett többlet közpénznek minősül, amelyeket nem szabadna az alapítványok útján állampapírra, ingatlanra, festményre és műkincsre költeni, illetve költségvetési lyukak betömésére fordítani.