Folytatódott a keresetek emelkedése

A KSH adatai szerint nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 174 400 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 181 600 forintra becsülhető.

Októberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 262 200 forint volt.

A január-októberi időszakban a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,0 százalékkal több az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos növekedése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt. 

Az év első tíz hónapjában a nettó keresetek - a személyijövedelemadó-kulcs 1 százalékpontos csökkenése révén - a bruttó bér átlagánál magasabban, 7,6 százalékkal emelkedtek. 

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó kereset 6,4, a nettó 8,0 százalékkal haladta meg a tavaly októberit. A vállalkozásoknál 5,3 százalékkal nőttek a bruttó és 6,9 százalékkal a nettó keresetek, a költségvetési szektorban 9,4, illetve 11,0 százalékos volt az emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A január-októberi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 258 300 forint volt.

Az év első tíz hónapjában a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (511 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (151 700 forint). A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 271 600 forint volt. 

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 171 800 forint volt. Idén a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai - elsősorban a kétgyermekes családoknál - jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 179 000 forintra becsülhető.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,2 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,4 százalékkal emelkedett.

NGM: Közel négy éve folyamatos a reálbérek emelkedése

Magyarország erősödik, közel négy éve folyamatosan emelkednek a reálbérek, 46 hónapja töretlen az emelkedés - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Hozzátette: a reálbér-növekedés főként az adócsökkentéseknek, az alacsony inflációnak, és a kormányzati intézkedéseknek, kiemelten a munkahelyvédelmi akciónak köszönhető. A novemberben megkötött, hat évre szóló bérmegállapodás további emelkedést vetít előre - tette hozzá. Hozzátette: a reálbér-növekedés főként az adócsökkentéseknek, az alacsony inflációnak, és a kormányzati intézkedéseknek, kiemelten a munkahelyvédelmi akciónak az eredménye. A munkahelyvédelmi akció kedvezménye 470 milliárd forintot tesz ki.  Kedvezőnek nevezte, hogy mind a verseny-, mind a közszférában magas növekedés tapasztalható.

Az év első 10 hónapjában 7,4 százalékkal emelkedtek a reálbérek, ami azt jelenti, hogy a családok vásárlóereje  átlagosan csaknem egyhavi plusz bérrel emelkedett egyetlen év alatt. Kiemelte: a novemberi bérmegállapodás további emelkedést vetít előre, a munkáltatói adóterhek csökkentésével a vállalkozókat terhelő adók szintje 2022-re 15,5 százalékkal csökkenhet, ami versenyképes lesz Közép-Európában. Példaként említette, hogy egy kétkeresős családnál, ahol mindkét szülő minimálbéren dolgozik, 2018-ra egy gyermek esetén 36 ezer forinttal, két gyermeknél 46 ezer forinttal, 3 vagy több gyerek esetében pedig 53 ezer forinttal nő a nettó kereset - ismertette.

A garantált bérminimum esetén egy kétkeresős családnál, ha mindkét szülő a garantált bérminimumot keresi, 2018-ra egy gyereknél havi 68 500 forinttal, két gyerekkel 78 500 forinttal, 3 vagy több gyerek esetén 85 ezer forinttal nő a nettó keresetük.

Az államtitkár aláhúzta: a béremelésekkel 1,2 millió munkavállaló vihet többet haza 2017 januártól, amellyel a háztartások fogyasztása is emelkedik. A növekvő fogyasztás a gazdaság élénküléséhez járul hozzá. A tárca számításai szerint a minimálbérek erőteljes emelése a vállalkozásokat arra készteti, hogy a magasabb bérkategóriába tartozó dolgozóik bérét is tovább emeljék. Szólt arról is, hogy a társasági adó is jelentősen csökken, egységesen 9 százalékra, emiatt kisebb teherrel kell számolni a munkaadóknak, és ez kompenzációt jelenthet a béremeléshez.

Elemzők: Továbbra is dinamikusan emelkednek a bérek 

Továbbra is dinamikus a bérek növekedési üteme, az emelkedés jövőre is folytatódik - kommentálták kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott írásos kommentárjában megjegyezte: a nettó bérek növekedési üteme egy kicsit megbicsaklott az előző hónaphoz képest, de továbbra is dinamikus.  A keresetek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában (5,4 százalék), mint a versenyszférában (5,2 százalék). Hozzátette, idén még nem volt ilyen alacsony az eltérés a költségvetési és a versenyszféra között. Az idén a január-októberi időszakban átlagosan 6 százalékkal nőttek a bruttó bérek Magyarországon, és jövőre a munkaerőhiány és a minimálbér emelése révén még ennél is magasabb lehet a bérnövekedés dinamikája - tette hozzá.  

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy megmaradt a béremelkedés lendülete. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése jövőre is a további emelkedés irányába mutat - tette hozzá. A munkaerőpiac megközelítette a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság szintjét. Ez az állapot jövőre is fennmaradhat, ami támogathatja a bérnövekedést 2017-ben is - jegyezte meg. Az elemző szerint idén 2,1 százalékkal, 2017-ben pedig 3,4 százalékkal nőhet a GDP, aminek az elsődleges motorja az idei évhez hasonlóan a háztartások fogyasztása lehet. A növekedést az is támogathatja, hogy jövőre már a beruházások is hozzájárulhatnak a gazdasági bővüléshez az európai uniós támogatások nagyobb mértékű felhasználásának köszönhetően. Lefelé mutató kockázatot jelent az európai konjunktúra gyengélkedése az erős külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül. 

Oszlay András, a Takarékbank elemzője az MTI-nek eljutatott kommentárjában kifejtette: az év egészében 7 százalék körüli reálbér-bővülés várható, ami jövőre még átlagosan 2 százalékra emelkedő infláció mellett is megismétlődhet. A jövő évi minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a folytatódó bérkorrekciók és bizonyos foglalkozásokban az életpálya-modellek kiterjesztése révén a nettó bérnövekedés üteme 2017-ben a 9-10 százalékot is elérheti. Az elemző annak ellenére, hogy a versenyszektorban lassul a foglalkoztatás bővülése, ami fokozhatja az amúgy is felerősödött bérnyomást, továbbra sem számol az infláció robbanásszerű erősödésével. Oszlay András azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kockázatok az infláció vonatkozásában már felfelé mutatnak, és erre valószínűleg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is kitér keddi közleményében, a délutáni kamatdöntő ülés után.