Folytatódik a munkanélküliség csökkenése

 Az előző három hónapos, február-áprilisi időszakkal összehasonlítva 18 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma és 0,4 százalékponttal javult a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek aránya legutóbb tavaly ősszel volt ilyen alacsony, augusztus és október között. 
A 15-64 éves korosztályban egyformán 7,2 százalékos volt a férfiak és a nők munkanélküliségi aránya, az egy évvel korábbihoz képest 16 ezerrel kevesebb férfi keresett állást és 22 ezerrel kevesebb nő. A férfiak körében 0,7, a nőknél 1,1 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, a  25-54 évesek körében 1,0 százalékponttal 6,3 százalékra csökkent  a munkanélküliség. Az 55-64 évesek között  0,3 százalékponttal szintén 6,3 százalékra javult a ráta. A munkanélküliek 18,2 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 17,8 százalékos munkanélküliségi rátája 2,2 százalékponttal lett alacsonyabb. 
A munkanélküliek 46,5 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,1 hónapról 18,1 hónapra csökkent a március-májusi időszakban. 
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. május végén 385 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, 25,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. 

A KSH arról is beszámolt, hogy a foglalkoztatottak száma a március és május között eltelt tavaszi hónapokban meghaladta a 4 millió 165 ezret, ezzel 102 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt. Az éves növekedés idén először lépte át a százezres küszöböt.
A 15-64 évesek között a foglalkoztatottsági arány 2,1 százalékponttal javult és elérte a 63,2 százalékot.
 A korosztályból a munkaerőpiacon megjelenő aktív népesség létszáma  63 ezerrel nőtt egy év alatt, így a foglalkoztatottak 100 ezres növekedése 38 ezer munkanélküli bevonását igényelte. Az aktivitási ráta 1,6 százalékponttal 68,1 százalékra emelkedett, amiben a korosztály lélekszámának 63 ezres fogyása is megjelent. Vagyis a gazdaságilag inaktívak számának 125 ezres csökkenését egyenlő arányban táplálta a munkaerőpiacra belépők megjelenése és a korosztályból kilépők száma. 
A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves foglalkoztatottak száma 48 ezerrel nőtt, a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal 80,1 százalékra emelkedett. Az  55-64 évesek körében 41 ezerrel nőtt a munkában lévők száma, a korosztály 44,5 százaléka dolgozott, arányuk  3,5 százalékponttal nőtt. A 15-24 éves korosztályból 270 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 24,5 százalékra emelkedett.
A férfiak közül 51 ezerrel a nők körében 51 ezerrel dolgoztak többem március-májusban,mint egy évvel korábban. A férfiak foglalkoztatási rátája 2,2 százalékponttal 69,3 százalékra, a nőké 2,1 ponttal 57,3 százalékra emelkedett. 
Az Európa 2020 stratégiában 75 százalékos foglalkoztatási arány elérését tűzték ki a  20-64 éves korcsoportra. Ebben a megfigyelési körben a foglalkoztatási ráta egy év alatt 2,1 százalékponttal, 68,2 százalékra nőtt, férfiaknál 74,9, a nőknél 61,7 százalékos a megfelelő ráta. 

Czomba Sándor: Ismét rekordot döntött a foglalkoztatottak száma
A KSH 1992-ben kezdődött mérései óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon, mint idén tavasszal - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)  munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a friss munkaerő-piaci adatokat kommentálva.

Czomba Sándor megállapította, hogy területi különbségek továbbra is vannak ugyan, de a tendenciák javulók. A versenyszektorban másfél éve folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma. Fontos az is, hogy ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is csökken, a ráta március-májusban 7,1 százalék volt, így jó esély van arra, hogy hét százalék alá csökkenjen a mutató - vélekedett az államtitkár.
Kiemelte: a 25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája a 2012-es 29 százalékról idén 17,8 százalékra csökkent, nem azért, mert elvándorolnak, hanem mert sokan új munkahelyet találtak, jelenleg 250 ezer 25 éven aluli fiatal dolgozik Magyarországon.
A fiatalok foglalkoztatására kedvezően hatott az Első Munkahely Garancia Program, a jövőben pedig legalább húszezer fiatal jut ideiglenesen munkához a diákmunkaprogramok keretében - tette hozzá.
A gazdaság növekedésével párhuzamosan, a versenyszféra munkaerőigényének kielégítésével tovább javítható a fiatalok munkanélküliségi rátája - vélekedett az államtitkár.
Czomba Sándor végezetül kifejtette: úgy tűnik, jó évet fog zárni az agrárium is, hiszen a feldolgozóipar után a mezőgazdaságban tudtak leginkább elhelyezkedni a munkakeresők. 

A közmunkaprogramok felfutása mellett a versenyszféra javuló mutatóinak is köszönhetően emelkedett több éves csúcsra a  foglalkoztatottak száma Magyarországon az MTI által megkérdezett elemzők szerint.

Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. makroelemzője az MTI-nek eljutatott kommentárjában hangsúlyozta, hogy bár a közfoglalkoztatottak száma is növekedett, túlnyomórészt a dinamikusan növekvő reálgazdaság és közelmúltbeli beruházások járultak hozzá a foglalkoztatottság növekedéséhez.
Ennek eredményeként egy év alatt 102 ezerrel,  a rendszerváltás óta a legmagasabbra, 4,165 millióra növekedett a foglalkoztatottak száma, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi.
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint a foglalkoztatottsági arány növekedése egyaránt betudható a nyugdíjkorhatár megemelésének, a közmunkaprogramok felfutásának és a versenyszféra bővülő munkaerő-keresletének. Megjegyezte, hogy utoljára 2007-ben volt ilyen alacsony, 7,1 százalék a munkanélküliségi ráta.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője  az MTI-nek kifejtette: a friss adatok arra utalnak, hogy a gazdasági fejlődés eredményeként javul a munkaerő-piaci helyzet. Hozzátette, hogy bár a március után beinduló idénymunkák eleve kedvezőbb munkaerő-piaci mutatókat generálnak az előző hónapokhoz képest, azonban a javuló tendenciákhoz a közfoglalkoztatás bővítése is hozzájárult.