Gazdaság
Folyamatosan mérséklődik az államadósság
Többlet a társadalombiztosításnál
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 89 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka volt a második negyedévben. A június végén zárult egy évben pedig 376 milliárd forintot tett ki, a GDP 1,1 százalékát, a negyedévvel korábbi 1,2 és a tavalyi 1,8 százalék után – közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján honlapján a Magyar Nemzeti Bank. Az államháztartás adóssága április–júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent, ami a GDP 75,5 százalékának felel meg a negyedévvel korábbi 77,2, illetve a tavaly év végi 75,3 százalékkal szemben. Az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, amit a forint gyengülése 58 milliárd forinttal mérsékelt. Az államháztartás nettó tartozása 23 262 milliárd forintot, a GDP 67,8 százalékát tette ki 2016 második negyedévének végén, a március végi 69,3 és a tavaly év végi 69,1 százalék után.
A kormányzat nettó finanszírozási igénye 28 milliárd, a helyi önkormányzatoké 75 milliárd forint volt a második negyedévben, míg a társadalombiztosítási alapok 13 milliárd forint többlettel zártak. Eszköz oldalon jelentősen, 492 milliárd forinttal visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány. Ezt döntően a külföldi hiteltörlesztés indokolta, ami a hosszú lejáratú hitelek 490 milliárdos csökkenésében jelent meg. A kötelezettségek terén a rövid lejáratú értékpapírokból számottevő, 272 milliárd forintos, de az előző negyedévi 876 milliárdnál lényegesen kisebb nettó értékpapír-kibocsátás valósult meg. A kincstárjegyeket elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent. Az államkötvények negyedéves forgalmát a nettó visszavásárlás jellemezte, ami döntően a külföldiek által tartott állományt érintette.
A belföldi állampapír-kibocsátás és törlesztés eredőjeként az államháztartás tartozása 225 milliárd forinttal emelkedett a lakosságnál, de 179 milliárddal csökkent a pénzügyi szektorban.
A kormányzat nettó finanszírozási igénye 28 milliárd, a helyi önkormányzatoké 75 milliárd forint volt a második negyedévben, míg a társadalombiztosítási alapok 13 milliárd forint többlettel zártak. Eszköz oldalon jelentősen, 492 milliárd forinttal visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány. Ezt döntően a külföldi hiteltörlesztés indokolta, ami a hosszú lejáratú hitelek 490 milliárdos csökkenésében jelent meg. A kötelezettségek terén a rövid lejáratú értékpapírokból számottevő, 272 milliárd forintos, de az előző negyedévi 876 milliárdnál lényegesen kisebb nettó értékpapír-kibocsátás valósult meg. A kincstárjegyeket elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent. Az államkötvények negyedéves forgalmát a nettó visszavásárlás jellemezte, ami döntően a külföldiek által tartott állományt érintette.
A belföldi állampapír-kibocsátás és törlesztés eredőjeként az államháztartás tartozása 225 milliárd forinttal emelkedett a lakosságnál, de 179 milliárddal csökkent a pénzügyi szektorban.