Folyamatosak a feljlesztések a Magyar Államkincstárnál

A megújítás célja, hogy hatékonyabb legyen a feladatellátás – fejtette ki Tállai András és Dancsó József (Fotó: Kövesdi Andrea)

A közpénzek kezelésének átláthatósága miatt fontos, hogy tavaly elkészült a Magyar Államkincstár működési stratégiája. Meg kell újulni a versenyképesség érdekében, ez a reformfolyamat azonban nem ért véget, éveken át folytatódik – mondta tegnap Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszterhelyettese a Magyar Államkincstár működését értékelve. Sikeresnek nevezte az államkötvények tavalyi értékesítési mennyiségét: az összeg 286 milliárd forint körül alakult. Kiemelte, hogy a jövő héttől három százalékra nő az egyéves futamidejű kamatozó kincstárjegy és kincstári takarékjegy pluszkamata, valamint a többi lakossági állampapírt is az új kamatszintnek megfelelő kamattal lehet majd megvásárolni, mindehhez a kedvező inflációs környezet járult hozzá. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, az adatokból is látszik, továbbra is alacsony a fogyasztói árindex, és befektetésre ideális. A kedvező lehetőséget használják ki a kincstár ügyfelei is, számuk az év végére elérte a százötvenezret – mondta Dancsó József, a szervezet elnöke. Ennyien rendelkeztek értékpapírszámlával, ezeken pedig több mint 686 milliárd forint névértékű állampapír volt. Kiemelte: az államadósság finanszírozása sokkal biztonságosabb, ha ebben jelentős szerepet játszanak a belföldi befektetők, köztük a lakossági kisbefektetők, mert a legmegbízhatóbb újrabefektető csoport a lakosság. Fontos, hogy a kifizetett kamat minél nagyobb részét belföldön használják fel vagy fektessék be újra.

2 perces interjú: Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke

– Hol tart az államkincstár középtávú stratégiájának átalakítása?

– Több fő célterületet határoztunk meg a „modern kincstár” létrehozásához. Ilyen például a pénzforgalom, a támogatások és a központi illetményszámfejtés, valamint az államháztartási, létesítménygazdálkodási és kommunikációs feladatok megvalósítása, átszervezése.

– A struktúra átszervezése tavaly kezdődött. Hogyan haladnak a folyamatok most, mi ezek határideje?

– Azt szeretnénk, ha ez 2018-ban lezárulhatna. Az új stratégiánkat tavaly fogadta el a kormány, a konszolidáció megkezdődött a lakosság és az önkormányzatok között. Az idén megújult a honlapunk, amely ügyfélcentrikusabb és sokoldalúbb lett. A 2015-ös tervek között szerepel, hogy új értékpapír-értékesítési pontok nyílnak még, most ötvennégy ilyen van. Szintén új az illetmény-számfejtési rendszerünk, és megújul az idén az önkormányzati integrált irányítási rendszer is. A teljes számlavezetési rendszerünk 2016-ra korszerű lesz. Rövid távon ennyit látunk. Határidőre korszerűbben működő kincstári rendszer szolgálja ki az ügyfeleket.