Gazdaság

Folyamatos kihívások előtt az MFB, új finanszírozási programok indulnak

Bernáth Tamás: Gyorsul a fejlődés, tavaly hét százalékkal több hitelt vettek fel a kis- és közepes vállalkozások, mint korábban

Dinamikus a fejlődés a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB). Új finanszírozási programok indulnak, fejlesztve többek között a turizmust, a mezőgazdaságigép-gyártást és a kötöttpályás közlekedést – nyilatkozta lapunknak Bernáth Tamás elnök-vezérigazgató. Beszélt az MFB Pontok jelentőségéről és egy kínai csúcsmegállapodásról is. Fontosnak nevezte a banki bürokrácia csökkentését, valamint a finanszírozás serkentését.

bernath
Bernáth Tamás: Történelmi mélypontra süllyedtek a hitelkamatok a piaci versenynek köszönhetően (Fotó: Varga Imre)

– Úgy tudni, hamarosan új programokkal áll elő a fejlesztési bank. Melyek ezek, és milyen finanszírozásról van szó?

– A hitelezési tevékenység megújítása során számos területen tervezünk új vagy korszerűsített hitelprogramot. Az első termékekről még folynak az egyeztetések, de annyit elárulhatok, hogy a kormány stratégiájának megfelelően a korábbinál sokkal aktívabb finanszírozási program készül az MFB-nél a turizmus fejlesztésére, a hazai kötöttpályásjármű-gyártás fellendítésére és a mezőgazdaságigép-gyártás piacra jutásának támogatására. Fejlesztési bankként elsődleges célunk, hogy segítsünk a piaci hiányosságokon, vagyis ott nyújtsunk finanszírozási lehetőséget, ahol a kereskedelmi bankok kevésbé vagy egyáltalán nem. Állami bankként emellett figyeljük azokat a gazdasági stratégiai kérdéseket, amelyeket a kormányzat is kiemelten kezel, és igyekszünk jó válaszokat adni rájuk. Nos, e három terület, a három hitelprogram, a két terület metszetét adja. A keretösszeg és a hitelezhető projektek számának tekintetében a legjelentősebb talán a turizmus fejlesztését célzó termék, amelyet közösen dolgoztunk ki a Magyar Turisztikai Ügynökséggel.

– Kik lehetnek a haszonélvezők?

– A fő célcsoportba a hazai szálláshelyek tulajdonosai tartoznak. A program célja a szektorban tapasztalható minőség javítása. Akkor tudunk ugyanis többet költő turistákat Magyarországra vonzani, ha van elég színvonalas szálláshely.

– Mit kell tudni a mezőgaz-daságigép-gyártásról?

– Jelenleg a koncepció kidolgozásánál tartunk, de talán már a harmadik negyedévben bevezethetjük a programot. Fontos részpiacot jelent a magyar mezőgazdaságigép-gyártás, ráadásul újszerű értékesítési koncepciót dolgozunk ki a nyolcvanmilliárd forint keretösszegű program disztribúciójához. A harmadik, előkészület alatt álló program szintén a gyártáshoz, mégpedig a kötöttpályásjármű-gyártáshoz, -fejlesztéshez kapcsolódik. Vasúti és villamoskocsik, HÉV-szerelvények gyártásáról van szó leginkább, s ehhez fejleszteni kell a gyártókapacitásokat. Ez esetben nem termékprogramról, hanem nagy, egyedi hitelekről van szó. Itt a tíz-húsz milliárdos hitelkeretek a beruházások méretétől függően összességében akár a százmilliárdos nagyságrendet is elérhetik.

– A pályázatoknál kiket részesítenek előnyben, és melyek a főbb konstrukciók?

– Fontos megjegyezni, hogy ezen a területen támogatás nincs, ezek mind hitelprogramok. Az MFB saját forrásaiból kihelyezendő hitelekről, hiteltermékekről beszélünk, tehát nem uniós forrásról. Ez azért lényeges, mert az elmúlt években visszaesett a bank saját finanszírozása, ennek megfelelően most többletlikviditásunk van. Ha úgy tetszik, keressük a helyét a pénzünknek. Ám például a turisztikai programnál a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül ezekhez a termékekhez vissza nem térítendő támogatások is elérhetők lehetnek majd. Ami a pályázók körét illeti, a szándékunk az, hogy hazai hátterű, kis- és közepes méretű szálláshelyek és vállalatok kerüljenek versenyhelyzetbe. A járműgyártásnál nyilván már nagyobb cégmérettel kell rendelkezni, de egy-egy nagyvállalat magával húzza a beszállítói kört is, így a kkv-k is részesülnek a program előnyeiből.

– Mi az elsődleges tapasztalatuk a legújabb, áprilisban indult lakossági energiahatékonysági hitellel kapcsolatban?

– A várakozásoknak megfelelően, erősen indult a hitelprogram, az első két héten nagyon sokan keresték fel az MFB Pontokat. A fokozott érdeklődés oka a termékfeltételekben rejlik. Az európai uniós forrású, nullaszázalékos kamatozású hitelhez további költségek – így például kezelési költség vagy előtörlesztési díj – nem kapcsolódnak, nincs kamat és árfolyamkockázat. A futamidő alatt csak a felvett összeget kell törleszteni. Emellett a hitelből finanszírozható a beruházás járulékos költségeinek egy jelentős része, például az értékbecslési díj, vagy az energetikai tanúsítvány díja.

– Ebben az esetben mekkora hitelkeretről van szó?

– A teljes keret száztizenötmilliárd forint. Ennyire pályázhatnak azok a családi házak, társasházak és lakásszövetkezetek, amelyek energetikai korszerűsítést és megújuló energiaforrások alkalmazását tervezik. Az országszerte négyszáznegyvenkét MFB Ponton elérhető, nullaszázalékos kamatozású hitelből a természetes személyek esetében maximum tízmillió, a társasház és lakásszövetkezet kölcsönfelvevő esetén lakásonként maximum hétmillió forint igényelhető, akár húszéves futamidővel. Elméletileg ez a program 2022 decemberéig elérhető, de azt most garantálom, hogy hamarabb kimerül a keret. Véleményem szerint legkésőbb 2018 végéig elfogy az összes pénz.

– Ha már hitelfelvételről beszélünk, ön egy konferencián azt mondta, a magyar vállalkozók hatvannégy százaléka azért nem vesz fel kereskedelmi banktól hitelt, mert nem is szeretne tőlük igényelni. Ez alatt mi értett? Hiszen a kormányzat célja a banki hitelezés felpörgetése.

– Az látszik, hogy a hitelezés beindult. Már tavaly hét százalékkal több hitelt vettek fel a kis- és közepes vállalkozások, mint korábban. A lényeg ugyanakkor nem abban van, hogy van kkv-hitelezés vagy nincs, hanem abban, hogy milyen mértékű, és milyen cégek, vállalkozások férnek bele. Ugyanis hosszú időn át olyan kevés forrás volt a hitelezési piacon, hogy a banki finanszírozás el sem érte a kkv-k körét. Jelentős volt az elutasított kérelmek száma, és sokan már meg sem próbáltak hitelhez jutni. Egy másik felmérésünk azt mutatja, hogy a fokozódó forrásbevonási kedvet erősíti az is, hogy történelmi szintre süllyedtek a hitelkamatok, és bővült az elérhető hiteltermékek köre. A piaci verseny arra készteti a vállalkozásokat, hogy az olcsóbb forrásokat részesítsék előnyben: 33,9 százalékuk csak kedvezményes kölcsönt, 9,1 százalékuk kizárólag piaci hitelt, további 4,1 százalékuk pedig mindkettőt igényelne, vagyis a cégek csaknem fele, 47 százalékuk, hitelkeresleti igénnyel jelentkezik az idén.

Véleményünk szerint 2017-ben elérheti a kétezermilliárd forintot a beruházási hitelek iránti potenciális kereslet, míg a beruházások finanszírozásához szükséges források nagyjából négyezermilliárd forintot tehetnek majd ki. A hitelezési környezet összességében támogatónak mondható a kínálat és a kondíciók alakulása terén, ugyanakkor a pénzintézetek körében fokozatosan nő az óvatosság a kínált kölcsönök volumenét és a nyújtott hitelek kondícióit illetően. De visszatérve azokra, akik nem kívánnak a bankokkal „beszélgetni”, úgy gondolom, annak biztosítéki vagy folyamati okai is lehetnek.

– Például?

– Amikor egy vállalkozás eljut addig a gondolatig, hogy hitelt kérjen, az a hétköznapi üzletmenetben nagyon nagy átalakulást hoz. Ez jó is, meg rossz is. Nem akarom kárhoztatni csak a kereskedelmi bankokat, hiszen a hitelkérelem előtt a vállalkozónak igen komolyan mérlegelnie kell a lépést, netán még a vállalkozását is ki kell fehéríteni, mert teljes átvizsgálást kap. Ennek is fontos szerepe van abban, hogy sokan nem próbálkoznak ebben a szektorban. Ugyanakkor a bankok túl merevek a dokumentációs területen. Így marad a hitelképtelenség, vagy a kapcsolat megszakítása. Jellemző eset például az, amikor a bankok két lezárt üzleti évet kérnek egy enélkül is finanszírozható társaságtól, amely így elesik a fejlődését segítő forrásoktól. Itt lehet fontos szerepe egy fejlesztési banknak.

– Tavaly elindult a visszatérítendő források disztribúciója. Ennek keretében több mint ezermilliárd forintos kihelyezést vállalt magára az MFB. Eddig milyenek a tapasztalatok?

– Nagyon jók. Jelenleg ott tartunk, hogy a beadott igénylések a teljes keret több mint a harminckét százalékát teszik ki úgy, hogy ebből a keretből száznyolcvanmilliárd forint kockázati tőkeként érhető el, tehát enélkül számolunk. Ez óriási szám, és elsősorban a kedvező árazásnak köszönhető. Az eddigi tapasztalatok alapján jól vizsgáztak a visszatérítendő források, az első, hetvenmilliárd forintos hitelprogramot már márciusban fel kellett függeszteni, mert betelt a keret. Hasonló a tapasztalat az egy-két százalékos kamat mellett elérhető kombinált termékek esetében is – itt a hitel vissza nem térítendő támogatással egészül ki. Szintén fontos tényező, hogy most ért véget a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, azaz az NHP. A program kétezernyolcszázmilliárd forintot tett a vállalatokon keresztül a hazai gazdaságba, a kivezetése nyilván jelentős űrt hagy maga után, vagyis serkentheti az uniós források iránti érdeklődést.

– Úgy tudom, tervezik az MFB Pontok hálózatának bővítését. Ez hol tart most?

– Először is tisztázzuk, mert sok félreértéshez vezet, hogy mi is az az MFB Pont. Az európai uniós, visszatérítendő források közvetítésével a kormány a Magyar Fejlesztési Bankot bízta meg, amely ennek érdekében létrehozta az MFB Pontok hálózatát. Az MFB Pontok nem önálló bankfiókok, hanem meglévő pénzintézeti fiókban kiépített ügyfélpultok. Az MFB Pontok modellje egyedi megoldás, amely egyesíti a különböző közvetítői rendszerek előnyeit, és gyorsabbá, olcsóbbá, hatékonyabbá teszi az uniós visszatérítendő források szétosztását. A jelenleg országszerte elérhető négyszáznegyvenkét MFB Pont mellett még ebben az évben újabb kétszáz kezdi meg működését. Ezzel a jelenlegi négy hitelintézeti partner, a Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. mellett újabb pénzintézetek vállalhatnak szerepet az uniósforrás-közvetítésben.

– Az MFB megállapodott a Kínai Fejlesztési Bankkal is. Ez a friss kapcsolat mit takar?

– A hét végén került sor a Kínai Népköztársaság legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményére, amelyen én is részt vettem. Az Egy öv – Egy út elnevezésű fórumhoz kapcsolódva írtuk alá azt az első, refinanszírozási hitelszerződést, amely a Kínai Fejlesztési Bank és a Magyar Fejlesztési Bank között létesít együttműködést. A hetvenkilencmillió eurós kölcsönszerződés lehetőséget ad az MFB-nek a BorsodChem Zrt. magyarországi, környezetvédelmi célú beruházásának finanszírozására. Mi a beruházót segítjük ebből a pénzügyi keretből. Mindez egy 2011-es kormányközi megállapodás része, amely szerint összesen egymilliárd euró a keretösszeg. Ebből fedezzük a mostani beruházást – csaknem százmillió euró értékben. Tehát egy régóta nyitva álló lehetőséget kezdtünk el most kihasználni.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom