Földtörvény: Brüsszelből perlik hazánkat

Az uniós bizottság álláspontja szerint a törvény kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rendkívüli rövidsége ahhoz vezetett, hogy a befektetőknek nem volt lehetőségük alkalmazkodni az új jogi környezethez. A testület szerint a törvény úgy fosztotta meg a befektetőket szerzett jogaiktól és befektetésük értékétől, hogy nem garantálta az Európai Unió alapjogi chartájában foglalt jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jog tiszteletben tartását. A bizottság arról tájékoztatott, hogy a magyar földtörvényben foglaltak szerint az eredeti szerződésekre húszéves átmeneti időszak vonatkozott, ami azt jelenti, hogy 2033. január 1-jén kellett volna lejárniuk. Az új törvénnyel ez az időszak négy és fél hónapra rövidült, így a befektetői szerződések 2014. május 1-jén szűntek meg kárpótlás nélkül.

Az Országgyűlés 2013 decemberében hagyta jóvá az úgynevezett haszonélvezeti jog – a magyarországi befektetők tulajdonában álló földterületek használatához és hasznainak beszedéséhez jogot biztosító szerződések – megszüntetéséről szóló törvényt.