Gazdaság
Fókuszban az élelmiszeripar fejlesztése
Nagy István: Tízmilliárdok jutnak a tejpiacnak, áfacsökkentéstől fehéredik a sertéságazat, halastavakat értékesítenek az ősszel
– A tejtermelők ötven nap alatt háromszor tiltakoztak a fővárosban az egyébként Európa-szerte alacsony felvásárlási árak miatt. Hogyan tud rajtuk segíteni a minisztérium?
– A kormány kiemelten kezeli a tej- és tejtermékágazatot, így uniós szinten Magyarországon a második legmagasabb a tejtermelőknek nyújtott támogatás mértéke. A tejtermelők támogatása több nemzeti és uniós, közvetlen és közvetett támogatási konstrukción keresztül valósul meg. A tejágazatot az idén mintegy 63 milliárd forinttal támogatjuk. Fontos lépéseket tettünk a feketekereskedelem visszaszorításáért is. Az eddig megtett kormányzati intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a hazai boltok polcain minél nagyobb arányban legyen egészséges, hazai alapanyagból előállított tej és tejtermék. Szeretnénk elérni azt is, hogy az ágazatban tevékenykedő, jogkövető gazdálkodók és vállalatok egyenlő versenyfeltételek közepette működhessenek.
– A minap azt mondta, hogy tejfeldolgozó üzemeket kell létesíteni, versenyképesebbé kell tenni például a tejporkészítő-üzemek működését. A szükséges beruházásokhoz milyen támogatást nyújt a kormány?
– A magyar feldolgozóipar fejlesztésre szorul, ezért is döntött a kormány arról, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból az élelmiszeripar fejlesztésére százmilliárd forintos összeget különít el. Emellett a Vidékfejlesztési Program több mint kétszázmilliárd forintos kerete is élelmiszeripari beruházásokat szolgál. A nagy élelmiszer-feldolgozó cégek számára a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) zárt pályázati forrásaiból vehető igénybe támogatás. Az NGM épp a napokban indította el Nagyvállalati Beruházási Támogatási programját, így az uniós forrásból nem részesülő hazai nagyvállalatok vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a tizenötmilliárdos keretből foglalkoztatást bővítő és feldolgozóipari beruházásaikhoz.
– Bár az elmúlt hetekben emelkedtek a sertésfelvásárlási árak, ám egész Európában gondokkal küszködik az ágazat. Magyarországra önköltségi ár alatt zúdul be az importhús. Várható-e az idei, összességében 17,7 milliárd forintos állatjóléti támogatás összegének megemelése még ebben az évben vagy jövőre?
– Az Európai Bizottság a sertés-állatjóléti támogatást éves szinten 7,64 milliárd forint támogatási nagyságrenddel hagyta jóvá 2018. december 31-ig. A tagállam saját hatáskörben húsz százalékkal emelheti meg a jóváhagyott támogatási összeget. Így erre az évre a meghirdetett 9,1 milliárd forintos keret a maximális mérték. Idén 8,62 milliárd forintot fordítunk tenyészkoca állatjóléti-támogatásra, információk szerint ez az összeg elegendő lesz.
– Nem is olyan régen Horváth István, a földművelésügyi tárca miniszteri biztosa úgy fogalmazott: „nagy a káosz” a sertéságazatban, rendet kell tenni. Hol tartanak most ebben a folyamatban?
– A sertéságazatban 2013 előtt a feketegazdaság aránya egyes becslések szerint elérte a negyven százalékot, miközben folyamatosan csökkent az állatállomány, a sertéstartóknak nem volt megfelelő érdekképviseletük a szervezetlenségükből adódóan, nem rendelkeztünk pontos adatokkal az ágazatról. Az előzményekhez képest mára jelentős fehéredést tapasztalunk, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az élő és félsertés áfája öt százalékra csökkent. Az ágazat további tisztulását segíti a tenyészállatok egyedi jelölése, valamint az ez év elején bevezetett, tőkehúsra vonatkozó 22 százalékos áfamérséklés. A sertéslétszám csökkenése megállt, sőt egyértelmű növekedés tapasztalható. Míg a hazai vágóhidakon 3,8 millió sertést vágtak le 2013-ban, addig tavaly a vágások száma meghaladta már a 4,5 milliót. Három évvel ezelőtt 3,6 millió sertés után fizettünk állatjóléti támogatást, 2015-ben pedig már több mint 4,2 millió egyedre. Tavaly szeptemberben az addig passzívan működő Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének átalakításával létrehoztuk a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségét, amely ma már magába foglalja a Magyarországon bejegyzett sertéstenyésztő szervezeteket, valamint több mint ötszáz sertéstartót, a tagok száma folyamatosan növekszik. Ezen szervezet munkatársai járják az ország egész területét, segítik a gazdák munkáját, valamint összegyűjtik és frissítik az ágazatra vonatkozó adatbázisokat.
– A kárenyhítési alapban 24 mil- liárd forint van az idén. Súlyos fagykárokat szenvedtek például a gyümölcsösök tavasszal. Április végéig csaknem ezer termelő mintegy 5500 hektárra jelentett be igényt fagykár miatt. Melyek a legfrissebb számok? Elegendő lesz az alap a kárigények kielégítésére?
– Az agrárkár-enyhítési rendszer keretében 2016. június 6-ig országosan 6520 tavaszi fagykárbejelentés érkezett 43 320 hektár területre. Ezek a kárbejelentési adatok szinte véglegesnek tekinthetők. A tavaszi fagy az ország valamennyi megyéjét érintette, helyenként több alkalommal is károsította az ültetvényeket, még egyes szántóföldi növényeket is. A legnagyobb területen, 14 425 hektáron alma, 8425 hektáron borszőlő, 5316 hektáron pedig meggy szenvedett tavaszi fagykárt. A kárenyhítési alap mintegy 24 milliárd forintos forrása megnyugtató módon fedezi az idei év várható kifizetéseit.
– A Földet a gazdáknak program harmadik körében gyümölcsösökre már licitálhattak a földművelők. Mikor kezdődhet meg az állami tulajdonú halastavak értékesítése? Mekkora területről, értékről van szó?
– A kormány döntött az állami tulajdonú, forgalomképes halastavak értékesítéséről. Összesen kilenc megyében 37 olyan állami tulajdonú halastó van, amely a hatályos jogszabályok szerint várhatóan értékesíthető, ezek összterülete kevesebb, mint ezer hektár. Az értékesítéshez szükséges jogszabály-módosításokat követően szükségesek bizonyos földmérési munkák egyes halastavaknál, és már készülnek az egyedi értékbecslések, hogy valamennyi korábbi bérlővel korrekt módon el tudjon számolni az állam. Mindezen munkálatok után indulhat az értékesítés, várhatóan az ősz folyamán.
– Maradva a jövő évi agrárköltségvetésnél, a mezőgazdaságon belül mely ágazatok lehetnek a 2017-es büdzsé nyertesei, és melyek a vesztesei?
– Meggyőződésem, hogy a 2017. évi költségvetésnek az egész mezőgazdaság a nyertese. Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi költségvetésben rendelkezésre álló összeg azonfelül, hogy lehetővé teszi a már meglévő támogatások közelmúltban megemelt keretösszegének fenntartását, új konstrukciók bevezetéséhez is nyújt forrásokat.
– Az orosz embargó miatt 4-4,5 milliárd dollár kiesés keletkezett a külkereskedelmi forgalomban. Ennek jelentős része az agráriumot, illetve az élelmiszeripart érintette. Milyen termékeknek milyen új exportpiacokat sikerült szerezni?
– Az Európán kívüli térségekben látunk lehetőségeket, elsősorban azon közel-keleti és távol-keleti pia-cokon, amelyek fellendülőben vannak, és a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében fogadókészek. Jelentős, ötszörös agrárexport-növekedést értünk el Kínában a húsok, italok, szesz, ecet, olajos magvak, valamint olajtartalmú gyümölcsök esetében. Az Azerbajdzsánba irányuló magyar kivitel ötven százalékkal gyarapodott, főként az élő állatok, italok, szesz, ecet, zöldségfélékből és gyümölcsökből előállított készítmények értékesítése révén. Tajvan esetében, ahol hasonló termékek iránt érdeklődnek, negyvenszázalékos a növekedés mértéke.
– A Mezőhegyesi Állami Ménes-birtokot újjáalapítja a kormány Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság elnevezéssel. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azért támadta a kormányt, mert szerinte vérlázító mértékű kártalanítást kapnának azok, akik – közöttük Fideszhez köthető személyek – korábban árveréseken vették meg a ménesbirtok földjeit, és most az újjáalapítás miatt visszaveszik tőlük. Ön miként vélekedik erről?
– Gőgös Zoltán mint a mé-nesbirtok privatizációjában aktívan közreműködő korábbi állami vezető, nyilván aggodalmaskodik a kormány mezőhegyesi intézkedései kapcsán. Most épp azt tartja „vérlázítónak”, hogy a mezőhegyesi állami földek haszonbérleti jogát korábban húsz évre elnyert, de birtokba még nem lépett földművesek általános kártérítést kapnának a Lázár János miniszter által előterjesztett új törvénymódosítás alapján. Gőgös képviselő úr azonban azt elfelejti megemlíteni, hogy ezek a haszonbérlők adott esetben már jelentős beruházásokat végeztek, készülvén a húszéves haszonbérleti időszakra. Ezeket a költségeket kötelessége az államnak megtérítenie, ezért szükséges az új jogi szabályozás, a gazdák tehát mintegy kártalanítást kapnak azért, mert nem tudnak birtokba lépni az egyébként jogszerűen elnyert földterületeken.
– A parlamenti ellenzék bírálja azt is, hogy a Hortobágyon vannak olyan, földbérleti pályázaton nyertes gazdálkodók, akik, bár állattartási kötelezettségük van, már három éve nem legeltettek, így nekik vissza kellene adniuk a támogatások összegét. A földművelésügyi tárca elrendelte az ellenőrzésüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon (MVH) keresztül? Ha igen, akkor mi lett a vizsgálat eredménye?
– A parlamenti ellenzék ebben az évekkel ezelőtt lezárt ügyben eddig egyetlen konkrét esetet sem tudott megemlíteni, minden felszólalásában csak „Berettyóújfalu környéki” illetve „hortobágyi” földekről beszél. Csak a tavalyi évben a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság mint a területek vagyonkezelője 456 bérlőjét ellenőrizte, a kifogásolt Bihari-sík tájegységben 111 tulajdonosi ellenőrzést folytatott le. Az idei legeltetési időszakban az igazgatóság legalább 215 bérlői ellenőrzést hajt végre. Az eddigi több száz ellenőrzés egyike során sem tapasztaltunk olyan bérlői kötelességszegéseket, amelyek ne lettek volna orvosolhatók, amelyek a szerződés felmondásához vezettek volna. Az MVH a saját rendszerén keresztül szintén ellenőrzi a haszonbérlő gazdákat, és a hivatal jelzése alapján sem kellett még egyik bérleti szerződést sem felmondani. Tehát, sajnálatos módon, ebben az ügyben is megy a politikai hangulatkeltés az ellenzék részéről, amelynek csak a tisztességes gazdák látják kárát.