Finnország magyar befektetőket vár

Petri Tuomi-Nikula: Hetven finn vállalat van jelen Magyarországon  (Fotó: Hegedüs Róber)

– Miként vannak jelen finn cégek Magyarország gazdasági-pénzügyi életében?

– Egy 2010-es adat szerint a finn cégek egymilliárd eurót (jelenleg 310 milliárd forint) fektettek be addig Magyarországon. Azóta voltak újabb finn beruházások is, de padlóra került a Nokia. Budapesten van a Nokia egyik meghatározó kutatás-fejlesztési központja, ahol jelenleg mintegy ezerötszázan dolgoznak, és a foglalkoztatottak száma a közeljövőben várhatóan tovább emelkedik. Azaz a Nokia most a régi gyártóipari kapacitások helyett a széles körű kutatási-fejlesztési lehetőségeket használja ki. Mintegy hetven finn vállalat van jelen Magyarországon, közülük a legjelentősebbek a Konecranes, a Scanfil és a Lindström. A jövőben a finn cégek fontos szerepet tölthetnek be az energiaszektorban és az elektromos mobilitás területén. Érdekesnek tartom a paksi atomerőmű bővítését, Finnországnak ugyanis nagy hagyományai vannak e téren. A Finnországban építendő Pyhäjoki atomerőmű és Paks szerkezetileg azonos, így az együttműködéshez minden feltétel adott.

– Terveznek-e most a finn cégek beruházásokat Magyarországon?

– A finn cégek folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy miként tudnának a magyar piacra lépni vagy Magyarországra hozni a gyártást. Több nagyvállalat mérlegeli, hogy ide telepítse kutatás-fejlesztési központját. Lenne azonban igény magyar befektetésekre is Finnországban.

– Milyen a kétoldalú magyar–finn kereskedelem mérlege?

– Tavaly Magyarország mintegy 300 millió euró értékben exportált Finnországba, Finnország pedig 220 millió euró értékben Magyarországra. A mérleg tehát Magyarország javára billent. A kereskedelmet azonban bővíteni kellene a két ország között, mert mindkét helyen nagyon sok a kihasználatlan potenciál. Magyarország a többi között elektronikai termékeket, elektromos készülékeket és mérőműszereket visz Finnországba, Finnország pedig beruházási javakat hoz a magyar iparba, illetve papírtermékeket, elektromos eszközöket és azok alkatrészeit exportálja Magyarországra.

– Visszatérve a Nokiához, a világ egyik meghatározó távközlési cégének lejtmenete megrengette a finn gazdaságot. Hogyan élték ezt meg Finnországban?

– A Nokia lejtmenete szerencsére nem tükröződött a foglalkoztatottsági mutatókban. A mobiltelefon-gyártást megvásároló Microsoft továbbra is jelen van Finnországban, és foglalkoztatja a Nokia korábbi alkalmazottait. Még fontosabb azonban, hogy a Nokia korábbi munkavállalóinak köszönhetően több száz új technológiai vállalkozás jött és jön létre. A tevékenységét a hálózati fejlesztés és innovációk területére áthelyező Nokia újra meghatározó globális tényező: szerte a világon mintegy százhúszezer embert foglalkoztat. Gazdasági kilátásai ígéretesek, főleg miután megvásárolta az Alcatel-Lucentet.

– Gyengélkedett a finn papíripar is. Miért?

– Finnország a világ egyik vezető papíripari nagyhatalma. Az újságpapír-használat csökkenése azonban arra kényszerítette a cégeket, hogy új termékeket fejlesszenek. A finn papíripari cégek most jó feltételek között, nyereségesen működnek. Bizakodásra ad okot az is, hogy jelentős új papíripari befektetések várhatóak Finnországban.

– Elemzők szerint a finn bruttó hazai termék (GDP) idén 0,7 százalékkal emelkedhet csupán, ami az egyik leggyengébb mutató az Európai Unióban. Gondolom, ebben szerepet játszhattak az Oroszországgal szembeni uniós szankciók és az orosz embargó is.

– A legfrissebb, Finnországra vonatkozó előrejelzés szerint a GDP 1,2 százalékkal nő az idén. A mutató kielégítő, ám természetesen lehetne sokkal jobb is. Az Oroszországgal szembeni uniós szankcióknak és az orosz embargónak viszonylag kicsi ebben a szerepe. Azok hatását leginkább az élelmiszeripar és azon belül különösen a tejágazat érezte meg, így ezek esetében új exportpiacok után kellett nézni. A rubel gyengülése, ami az olajárak csökkenéséből fakadt, még inkább befolyásolta a finn gazdaságot az orosz cégek és fogyasztók vásárlóerejének megfogyatkozása révén.

– Persze van mit tanulni Finnországtól, kitűnő és hatékony az oktatás, alacsony a bürokrácia szintje, míg ott erre csak a finn GDP 1,5 százalékát költik, addig Magyarországon ez a GDP 6,8 százalékát teszi ki. Hogyan sikerült ezt kialakítani?

– Mi, finnek csak öt és fél millióan vagyunk, ezért hatékony és átlátható államgépezetet kellett kiépítenünk. Ebben segítségünkre volt a fejlett digitalizáció, Finnország nemzetközi kutatások szerint is a világelsők közé tartozik ezen a téren. A hatékony oktatás és az alacsony szintű bürokrácia hátterében az erős társadalmi tőke áll. A finnek megbíznak a politikusaikban, a közalkalmazottaikban, a tanáraikban és egymásban. Szerintem ez a kölcsönös bizalom az, amely megalapozza Finnország sikerét. A jó tanulmányi eredmények abból is fakadnak: az iskolák és a tanárok szabadon tervezhetik az oktatás tartalmát, a társadalom nagyra becsüli a tanári hivatást.

– Versenyképességét tekintve is irigylésre méltó helyzetben van az ország, 2007-ben még az első volt e tekintetben, de jelenleg is a nyolcadik. Emellett az innovációban és a tudásalapú gazdaság felépítésében is élen járnak. Miként segíthetnek ezek a jó alapok abban, hogy a döcögős gazdaságot dinamikusan növekvő pályára állítsák?

– A kormány legfőbb célkitűzése a versenyképességi egyezmény megvalósítása. Önkéntes bér- és juttatáscsökkentésről, azaz belső devalvációról van szó. Az euróövezet tagjaként Finnország nem tudja nemzetközi versenyképességét növelni azzal, hogy egyoldalúan csökkenti valutája értékét, bár igazából erre lenne szüksége. Az általam korábban említett társadalmi tőke – a kölcsönös, egymásba vetett bizalom – nélkül ez a belső devalváció nem volna lehetséges. Várakozásaink szerint az ez év tavaszán kötött egyezmény hatásai jövőre már a számokban is látszanak. Az egyéb reformok elsősorban a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat érintik, céljuk a hatékonyság növelése és a takarékoskodás. A kormány egyéb intézkedései a kis- és közepes vállalkozások működési feltételeinek javítására irányulnak.

– A finn GDP hatvan százalékát közelíti az államadósság mértéke, az éves hiány kettő százalék fölött van. A költségvetési spórolás tehát elkerülhetetlen, ahogy Ön említette, csökkennek a fizetések is. Mit lehet még tenni a pénzügyi egyensúlyért, a gazdaság serkentése érdekében?

– A megoldás része a már említett belső devalváció és a szociális és egészségügyi területet érintő reformok. A gazdaság egészségessé tételében mindenki részt vesz. Sajnos a megszorítások fájó pontokat is érintenek, de az az igazság, hogy túlköltekeztünk. Bízunk benne, hogy a most hozott intézkedések elegendőek a növekedés beindításához. Attól is sok függ, hogy a nemzetközi kereslet hogyan élénkül.

– Visszatérve az atomenergiához: orosz finanszírozással építenek erőművet Finnországban. Magyarországon orosz beruházással bővítik a paksi atomerőművet. Úgy tűnik, hogy egyre szorosabbra fűződhetnek az energetikai kapcsolatok Helsinki és Moszkva mögött.

– A Pyhäjoki erőművet kivitelező vállalat többségi tulajdonosai finnek. Ez alapfeltétel volt egyébként ahhoz, hogy az építési projekt megkapja az engedélyt a parlamenttől. Ez tágabb értelemben is megfelel Finnország energiaügyi kérdésekben kialakított álláspontjának: az ország nem függhet egyetlen energiaformától vagy egy energiaellátótól. Finnország energiaellátása jelenleg három részre osztható: egyharmad megújuló energia, egyharmad atomenergia, egyharmad importenergia. Utóbbiba egyebek mellett a világpiacról, illetve Oroszországból származó cseppfolyósított földgáz és a kőolaj tartozik.

– Nagy-Britannia úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból. Mi erről a finn kormány, a nagykövet úr álláspontja, miként hathat ez a finn gazdaságra?

– Elsősorban maga Nagy-Britannia számára káros a kilépés az unióból. A finn gazdaságra a döntés minimálisan hat. Nagyobb baj szerintem, hogy a britek így szellemileg eltávolodnak Európától. Befolyásuk drámaian csökken Európában, és ez senkinek sem válik hasznára. Nagy-Britannia és az egész EU globális befolyása is gyengül, és ez nagyon sajnálatos.

– A gazdasági mellett a két ország kulturális együttműködése sem elhanyagolható. A Magyar Állami Operaházban az ősszel egy neves finn zeneszerző műve csendül fel. Pontosan miről is van szó?

– A júliusban elhunyt neves finn zeneszerzőt, Einojuhani Rautavaarát nagyon megrázták az 1956-os magyar események. Több tízezer honfitársával együtt valamilyen konkrét módon is szeretett volna segíteni a magyar rokonoknak. A forradalom hatására alkotta meg A bánya című operáját, amelynek témája átvitt módon a magyar forradalom. A művet még soha nem állították színpadra, és nagyon örülünk neki, hogy az ősbemutatót október 21-én a Magyar Állami Operaházban tartják meg. Finnország, amely jövőre ünnepli függetlenségének századik évfordulóját, ily módon szeretne kapcsolódni az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc hatvanéves évfordulójának megünnepléséhez.