Fenntartható növekedésre van szükség

Palotai Dániel és Virág Barnabás művükben hangsúlyozzák: „lemásolni” más, sikeres európai uniós országok gyarapodási pályáját nem lehet, ugyanakkor tanulni lehet tőlük, de csak keveseknek adatott meg a lehetőség, hogy évtizedeken keresztül fejlődni tudjanak. Nyugat-Európában sem sikerült mindenkinek, például a mediterrán országok ide-oda rángatóznak ezen a téren, de a hozzánk képest dúsgazdag Ausztriának is időbe telt a jóléti állam megteremtése, valamint működtetése. Ráadásul a 2008-ban indult, s 2009-ben kiterebélyesedett világgazdasági krízis számos korábbi közgazdasági elméletet és gyakorlatot felülírt.

A szerzők gazdasági, pénzügyi, politikai és társadalmi kulcstényezőkre – finanszírozási modellek, regionális különbségek, foglalkoztatási és oktatási formák, pénzügyi közvetítői rendszer – bontva illusztrálják, mik is kellenek ahhoz, hogy a gazdasági bővülés társuljon a versenyképességgel. Megállapítják, hogy a magyar gazdaság az elmúlt hét–nyolc év alatt alig mutatott felzárkózást, a trendforduló csak mostanában következett be. Nem pusztán reálgazdasági követelményei vannak a konvergenciának, legalább hasonlóan fontos a stabil költségvetési és monetáris politikai környezet megteremtése, összhangja.

Palotai Dániel és Virág Barnabás kitér arra is, hogy további versenyképességi reformok kellenek, amelyeket leginkább a harmadik Széll Kálmán-terv alapozhat meg.