Felülvizsgálható lett a földbérleti díj

„Aki földrablásról beszél, azt mondja, a vásárló gazdák rablók, és a jelenkori kuláküldözés rablóknak nevezni ezeket a gazdákat” – hangsúlyozta tegnap Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a parlamentben Gőgös Zoltán szocialista képviselő felszólalására reagálva, aki szerint minden kormányzati érv megdőlt, amely az állami szántóterületek értékesítését indokolná, azonban a földeladással elvész a vidékfejlesztés aktív eszköze. A miniszter kiemelte: az első nap árverései után korai mérleget vonni, de úgy látta, hogy érdeklődés mutatkozik a földek iránt, több mint ötven százalékuk elkelt, és ha folytatódik ez a tendencia, húszezer gazda juthat földhöz. Fazekas hozzátette: alig hiszi, hogy a magyar vidékfejlesztésben a kis parcellák nagy potenciált jelentenének.

Felülvizsgálhatják a jövőben a termőföld-tulajdonosok a terület bérleti jogát meghatározott időszakonként – döntött tegnap az Országgyűlés. Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke nyújtotta be a földtörvény ezzel kapcsolatos módosítását. A törvénymódosítás alapján ha a haszonbérlő nem ért egyet a bérbeadó kezdeményezésével, akkor az annak kézhezvételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását. Ellenkező esetben a bérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni. A bérleti díjat a bérbeadó személyében bekövetkezett tulajdonosváltást követő kilencven napban – ezt követően pedig háromévenként – emelheti meg az új bérbeadó. Győrffy Balázs a parlamenti vitában előterjesztését azzal indokolta: egyenlő feltételeket kell teremteni a gazdáknak, sokan ugyanis jelenleg a piaci ár negyedét, ötödét fizetik bérleti díjként, a piaci áron földet vásárlókat pedig megilleti, hogy a területért piaci bérleti díjat számolhassanak fel. Az előterjesztésnek volt kétharmados többséget igénylő – a sarkalatosságra vonatkozó – passzusa is, ez viszont nem kapta meg a kellő számú szavazatot, mert csak a kormánypártok támogatták, így csak azokat a bérleti szerződéseket lehet felülvizsgálni, amelyek 2013-at követően jöttek létre. A földforgalmi törvény módosítását 128 igen szavazattal 43 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők.

Szintén megszavazták a képviselők a vadgazdálkodási törvény módosítását. A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő törvények módosításával a tájegységi vadgazdálkodás szabályait teremtette meg az Országgyűlés. A jogszabály rendelkezik arról, hogy tájegységenként egy fővadászt kell kijelölni, bővíti a tiltott vadászati eszközök körét, létrehozza az Országos Trófeabíráló Testületet, valamint változtat a vadkárra vonatkozó szabályokon. Fazekas Sándor az általános vita kezdetén elmondta, széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg a jogszabály elkészültét, amely bevezeti az ökológiai és élőhelyi adottságokhoz igazodó tájegységi vadgazdálkodást, lehetőséget nyújtva arra, hogy a problémákat helyben kezeljék. A parlament 147 igen, nyolc nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. Módosították a képviselők a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályt is tegnap. A kétharmados passzusokat is tartalmazó törvénymódosításra 181 képviselő szavazott igennel, 13-an nemmel, ketten tartózkodtak. A változtatás a 15 év után lejáró halgazdálkodási jogra vonatkozó haszonbérleti szerződéseket követően is biztosítja a vízterületek hasznosítását.

Pártreakciók
Gyurcsányék csak szavazni mentek el

Győrffy Balázs (Fidesz): A magyar gazdatársadalom ellen fordult a teljes ellenzék, egyik párt sem támogatta a földforgalmi törvény módosítására tett előterjesztést. Az ellenzék nem a gazdákat segítő kétharmadhoz csatlakozott, hanem létrehozta „a gazdaellenes egyharmados ligát”, amely olyan fontos volt például a Gyurcsány-féle csapatnak, hogy azonnal megszakította parlamenti távollétét. Az ellenzék a magyar nagygazdaságok, Simicska Lajos és holdudvara kiszolgálójává vált, szemben a gazdatársadalom érdekeivel.

Magyar Zoltán (Jobbik): Nem bandaháborút szeretne a Jobbik, hanem az adófizetői érdekek érvényesítését, ezért nem támogatták a haszonbérbe adott földek bérleti díjának felülvizsgálatával összefüggő sarkalatos rendelkezéseket. A szocialista és fideszes kormányok is nevetséges bérleti díjjal adták a földeket, s most a földértékesítések miatt vált számukra érdekessé az összeg. Nem Simicska Lajosról vagy Csányi Sándorról van szó, a Jobbik abban érdekelt, hogy a földek állami kézben maradjanak. A jobbikosok azt látják, hogy a kis területeknél a becsületes gazdák is tudnak földet venni.

Gőgös Zoltán (MSZP): Figyelemmel kísérik a párt tagjai az árveréseket, és Sopronban az első osztrák vevő már meg is jelent ügyvédje képviseletében. Arról egyelőre nincs információ, hogy vásárolt-e területet. Illúzió, hogy elkel mind a 380 ezer hektár, annak a töredéke találhat gazdára. Bármilyen hitelkonstrukciót kínálnak is, 125 éves megtérülés esetén nem nagyon vásárolnak a gazdák földet, az értékesítést pedig abba kell hagyni. A szocialisták nem védik az alacsony bérleti díjakat, de a Fidesz azt akarja, hogy minden korábbi bérleti díjat megemelhessen az új tulajdonos.

Sallai R. Benedek (LMP): Visszautasítja az LMP, hogy az ellenzék a külföldiek földvásárlása vagy a nagygazdaságok mellett áll, valamint azt, hogy azért fordultak volna földügyben az Alkotmánybírósághoz, hogy a külföldieket hozzák helyzetbe. Éppen Orbán Viktor első kormánya alatt születtek azok a kedvezőtlen földhaszonbérleti szerződések, amelyeket a kormánypártok most a „bandaháborújuk” miatt felülvizsgálnának. Az LMP kezdeményezte egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítást, amely az állami gazdaságok földjeinek magánosítását tekintené át.

Szabó Tímea (PM): Folytatódik az évszázad földrablása a földforgalmi szabályozással. A földprivatizációt nem tartja átláthatónak a Párbeszéd Magyarországért, az állami földek pedig nem a magyar gazdák kezébe kerülnek. A párt szerint le kell állítani a földeladási folyamatot, ezért olyan módosító javaslatot nyújtanak be az alaptörvényhez, amely a jövőben is megtiltaná az állami földek értékesítését. Csak egy pillanatra sikerült megállítani a fideszes bandaháborút, amikor a jogszabály kétharmados passzusa nem kapott elegendő szavazatot.