Gazdaság

Felkészülve a forintosításra

A fokozottabb devizaigény nem apasztja le teljes egészében a Magyar Nemzeti Banknál a tartalékokat

A devizahitelek forintra váltásával jelentős devizaigény jelenik meg a gazdaságban, amelyet jórészt hazánk nemzetközi tartalékaiból lehet kielégíteni. Az MNB készen áll arra, hogy devizatartalékának bizonyos részét a kölcsönök forintosításra fordítsa - mondta lapunknak Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója.

nagymarton
Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a különleges helyzetekben is helyt kell állni (Fotó: Kövesdi Andrea)

Bár a bankok lakossági devizahitel-állománya folyamatosan apad, továbbra is 3400 milliárd forint felett van, vagy­is nagyjából 11 milliárd euró konvertálásában kell majd a jegybanki segítség. Ugyanakkor a Kúria döntése miatt ebből „lejön” hárommilliárd eurónyi, azaz hozzávetőleg nyolcmilliárd euró körüli összeg erejéig léphetnek fel devizaigénnyel a hazai bankok. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka, pontosabban hazánk nemzetközi tartaléka 36 milliárd euró, amiből 28-29 milliárdos „keret” elegendő a rövid távú külső adósság fedezetére, vagyis 7-8 milliárd eurónyit tesz ki az a rész, amely nem okozna riadalmat a piacon a devizahitelek forintosításakor - elméletileg tehát „összejön a matek”.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta, nagy óvatossággal, körültekintéssel és csak fokozatosan lehet a devizatartalékok egy részét a devizahitelek forintosítására fordítani. Hangsúlyozta, az MNB a különleges helyzetek kezelésében szerepet vállal és segítséget nyújt. A felmerülő, jelentős devizaigény nem apasztja teljes egészében a devizatartalékot, valamint a forintosítás hatására csökken az ország külső adóssága, ami a devizatartalék mértékét is lejjebb hozza. Magyarán, emelte ki a szakember, csökkenhet ugyan a tartalék, ám vele együtt a devizatartási igény is. Hozzátette, azoknak a hitelintézeteknek, amelyek hosszú lejáratú külső devizaadóssággal rendelkeznek, a jegybanki garancia segíthet. Az MNB ugyanis kötelezettséget vállalhat arra, hogy lejáratkor odaadja a devizát, ugyanez igaz más, úgynevezett swap ügyletek esetén is. Ráadásul, miközben a kölcsönök forintosítása lezajlik, a jegybank devizatartaléka azonnal nem is apad, csökken, hiszen az csak lejáratkor, azaz később, fél, egy vagy két év múlva jelenik meg a mérlegben.


Szükséges lehet az MNB beavatkozása
Noha első pillantásra a devizatartalék jelentős, kockázatos szintre történő süllyedését okozhatná a devizakölcsönök forintosítása. Szerencsére azonban ennél jóval több a mozgástér – mondta lapunknak Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője a kormányzati akcióról. A közgazdász szerint nagyon óvatosan, a piacot is megnyugtatva kell végrehajtani a forintosítást, mert „ha elszabadulnak a piaci indulatok”, akár ötszáz forintra is felszaladhat az euró árfolyama. Tóth Gergely kiemelte, hogy szükség lesz a jegybanki beavatkozásra. A szakértő szerint szintén fontos szempont, hogy a külső források visszafizetésével mérséklődik az ország adóssága, ezáltal makrogazdasági értelemben a kockázatossága is. Nagy kérdés az is, hogy banki különadó egy részét elengedi-e majd a kormány a devizahitelek forintra váltásának fejében. Ennek mérséklődött az esélye, ami javítja a költségvetés pozícióját, ugyanakkor a bankok helyzetét rontja – nyomatékosította Tóth.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom