Felkarolják a kisvállalkozásokat

A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pályázati forrásainak elosztását alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt a Magyarország által vállalt célok – a foglalkoztatottság, a K+F kiadások, a megújuló energiaforrások használatának növelése –, másfelől az a tény, hogy a pályázati rendszer utolsó ciklusához érkeztünk. A Magyarországgal kötött partnerségi megállapodás a visszatérítendő forrásokat jelöli meg a vállalkozásfejlesztés fő eszközeként, így ebben a ciklusban jelentősen megnő ezek nagysága és előfordulása a pályázati rendszerben. Ezért a támogatást és hitelt együttesen tartalmazó, úgynevezett kombinált hitelek lesznek a kkv-k számára leginkább elérhetők – hívta fel a figyelmet Kovács Viktor Zoltán, a K & H kkv-marketingfőosztály vezetője.

Lapunkhoz eljuttatott közleményében kifejtette, a múlt héten bejelentett pályázatok azonban még vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A GINOP keretében június 22-től elérhető, a piaci megjelenést célzó pályázat ötvenszázalékos, míg a szektor számára legfontosabb, július 9-től elérhető kapacitás-bővítésre vonatkozó pályázat harmincöt–ötven százalékos pályázati intenzitás mellett vehető majd igénybe. A GINOP-ban lényegesen nagyobb hangsúlyt kap az innováció, ami visszaköszön a források megosztásában is: a háromezermilliárdnyi forrás csaknem húsz százalékát K+F célra hasznosítják. A kereskedő cégek csak energetikai és nagyon speciális fejlesztésekhez kaphatnak támogatást.

Az eddigi időarányos forráslehívás helyett úgynevezett „orrnehéz” támogatási lehívás valósul meg, mivel a gördülő előleg az egyszeri, maximálisan harmincszázalékos előleglehívással szemben többszöri lehívást biztosít. Két lezárt üzleti év és köztartozásmentes státus esetén pedig biztosítékmentesség alkalmazható. Jelentősen átalakul a pályázatok banki finanszírozása is, és az eddigi támogatásmegelőlegező konstrukciók helyett az önrész finanszírozása lesz hangsúlyos.