Feldman Zsolt: Az összefogás erősebbé teszi az agráriumot

Feldman Zsolt szerint a tudás, az innováció, az információ és az együttműködés teszi erősebbé az ágazatot, ami egyfajta felkészülést, immunitást is jelent a külső változásokkal szemben.

Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke kiemelte: a debreceni expo híven tükrözi azt a sokszínűséget és magas minőséget, ami a magyar mezőgazdaságot jellemzi. Felhívta a figyelmet a 2020-ig tartó európai uniós ciklusban az agrárium és vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 3700 milliárd forint támogatás hatékony felhasználására.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke a vásár megnyitásakor kiemelte: az elmúlt 25 esztendő teret adott a változásoknak, az új ismereteknek, s ebben az időszakban „nagyobb fejlődés következett be a magyar agráriumban, mint korábban századokon át”.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke elmondta: a megyei önkormányzat első alkalommal vesz részt az expón önálló standdal, ahol külföldi tapasztalatokat is felhasználó fejlesztési projekt-lehetőségeket mutatnak be elsősorban kis- és közepes agrárvállalkozóknak.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere rámutatott: a város hagyományainak megfelelően egyre jelentősebb a feldolgozóipar a térségben. A 63 százalékos ipari részesedés jelentős hányadát az élelmiszeripar, egyebek mellett az ismét fejlődésnek indult konzervgyártás, dohányfeldolgozás és a tejipar adja.

Jávor András, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese kiemelte, hogy „magas szintű tudásra épülő innováció nélkül aligha képzelhető el az agrárium fejlődése”, amihez szerinte jó hátteret ad a DE agrártudományi központja.

Az expo megnyitóján felszentelték az új búzából sütött kenyeret, majd Jakab István a Magosz nevében köszöntötte Vaszkó László vásárigazgatót és feleségét, akik negyedszázada megálmodták "a kárpát-medencei magyar gazdák együttműködését, érdemi párbeszédét" lehetővé tevő expót.
Az expón csaknem 300 kiállító 16 ezer négyzetméteren mutatja be termékeit és szolgáltatásait augusztus 21-ig a Debreceni Egyetem agrár campusán.

Már elérhető az EU-s forrás legnagyobb része

Bár az Európai Bizottság csak egy éve fogadta el a vidékfejlesztési programot, a Magyarország számára rendelkezésre álló 1294 milliárd forint forrás 70 százaléka, mintegy 900 millió forint már elérhető – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Mezei Dávid a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvényén  a vidékfejlesztési uniós források mielőbbi felhasználására hívta fel a gazdák figyelmét, mert – mint fogalmazott – az EU-ban van késztetés arra, hogy újabb megoldandó problémák jelentkezésekor „a gazdák zsebében turkáljanak”.

A helyettes államtitkár részletesen szólt az ágazatot érintő uniós pályázati lehetőségekről. Kiemelte egyebek mellett a borászati fejlesztésekre felhasználható 40 milliárd forintos támogatási keretet, az öntözésre fordítható 49,5 milliárd forintos forrást, a kertészeti gépbeszerzés 18,08 milliárdos támogatását és a fiatal mezőgazdasági termelők 37,75 milliárd forintos indító támogatását.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy idén a tejágazatban 63,5 milliárd forint támogatás áll a termelők rendelkezésére, ami az egyik legmagasabb összeg az Európai Unióban. A sertéshízó állatjóléti támogatási kerete idén és jövőre is 9,1-9,1 milliárd forint, míg a tenyészkocatartás támogatására 8,6 milliárd forintra pályázhatnak a gazdák. A baromfi állatjóléti támogatás keretösszege az idén 12 milliárd forint, és jövőre is hasonló összeg áll majd rendelkezésre.

Új támogatásként az idén 1,2 milliárd forintra is pályázhatnak a gazdák étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatása címen. A 2015. évi termeléshez kötött támogatás idei éves pénzügyi kerete 63,2 milliárd forint - jelezte az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke az agráriummal összefüggő időszerű törvénykezési kérdésekről, egyebek mellett az országos jégkárelhárító-rendszer megvalósításának fontosságáról tájékoztatta a fórum résztvevőt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az agrárfórum mellett több szakmai tanácskozást – élelmiszeripari work-shop, agrárinformatikai akadémia – is rendez a 25. debreceni Farmer Expón.

A NAK 100 négyzetméteres standjánál ezen túlmenően tapasztalatcserére, üzleti, szakmai megbeszélésekre várják a falugazdászok az érdeklődőket, de a kihelyezett ügyfélfogadáson akár az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézésre is sor kerülhet – mondta el az MTI-nek Szabó Sándor, a NAK hajdú-bihari elnöke.

Pénteken a zöldség-gyümölcs ágazat technológiai korszerűsítését, illetve gazdasági- és piaci kilátásait taglaló konferenciával, kukorica-termesztési tanácskozással, sertéstenyésztési fórummal, valamint tenyészállat-bemutatókkal folytatódik a legrégebbi és legnagyobb hazai regionális agrárfórum, a Farmer Expo Debrecenben.

Csaknem 40 cég a nemzetközi üzletember-találkozón

Csaknem negyven cég képviselői vettek részt a debreceni Farmer Expo keretében csütörtökön megrendezett magyar-román-ukrán-belorusz üzletember-találkozón, amelynek célja az volt, hogy segítse a határon átnyúló együttműködéseket – ismertette a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) gazdaságfejlesztési és innovációs osztályvezetője az MTI-vel.

Kiss András elmondta: a HBKIK, az Enterprise Europe Network, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH), a Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara, a Technológia Transzfer Központ (CENTI) Kolozsvár és a Kolozsvári Műszaki Egyetem közreműködésével szervezett esemény hozzájárul a három ország mezőgazdasági termelőinek együttműködéséhez a termelési koordinációtól egészen az értékesítésig.

A Farmer Expo első napján megrendezett üzletember-találkozó kiváló lehetőséget nyújtott a regisztrált vállalkozók számára a határon átnyúló üzleti kapcsolatok kialakítására, elsősorban a mezőgazdasági termékek - többek között bor, tejtermékek, vetőmagok - és gépek, illetve az ezekhez kapcsolódó technológiák, fejlesztések területén – jelezte a szakember.

Az ukrán, belorusz, román partnerek bevonásával szervezett fórum az idén is sikeres volt, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évről évre újabb és újabb magyar és külföldi partnerek bevonásával szervezi meg a nagy érdeklődésre számot tartó üzleti eseményt - tette hozzá Kiss András. A rendezvényen a konkrét üzleti lehetőségek feltérképezése mellett a vállalkozások képviselői az adott országra jellemző gazdasági és jogi környezetről is naprakész és részletes információkat kaptak az Enterprise Europe Network hálózat képviselőitől. Az érdeklődő vállalkozások tevékenységét a kamarai szakértők a későbbiekben is nyomon követik, és szakértői tanácsokkal segítik további piaci sikereik elérését.

Pál Kata, a Magyar Nemzeti Kereskedőház ágazati, technológia- és tudástranszfer igazgatója hozzátette: a szomszédos országokkal kialakított együttműködések rendkívül fontosak, hiszen hozzájárulnak Magyarország exporttevékenységének bővüléséhez, gazdasági fejlődéséhez. „Ezt szem előtt tartva alakítottuk ki Kárpát-medencei irodahálózatunkat, amely többek között Ukrajnában és Romániában is segíti a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok kialakítását” – mondta az igazgató.