Ezt várja tőlük az OECD

Magyarország komoly reformokat hajtott végre a foglalkoztatás és a munkaerő-felhasználás területén, ennek eredményeképp az uniós OECD-tagországok közül a negyedik legrugalmasabb szabályozással rendelkezik. - mondta Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője a Going for Growth kiadványét értékelve.

Hazánk OECD nagykövete szerint, hogy "megéri reformokat indítani". A szerkezeti átalakítások ugyanis átlagosan 5 százalékkal növelték az OECD-tagországok potenciális (ciklikus és egyedi konjunkturális hatások nélküli) egy főre jutó GDP-jét a 2000 és 2012 közötti időszakban. A hatás Görögország után Magyarországon a második legerősebb: a szerkezeti reformok, amelyek döntő többsége 2011-2012-ben zajlott le, közel 16 százalékkal növelték a 2000 és 2012 közötti időszakban a potenciális egy főre jutó GDP-t. Ebben az időszakban egyébként 25 százalékkal bővült a potenciális egy főre jutó GDP Magyarországon, azaz a bővülésnek mintegy kétharmada 2011-2012-ben végbevitt reformoknak köszönhető.

A  2007-2014 közötti időszakban Magyarország a reformországok élvonalához tartozott: a 34 OECD tagállam közül - Görögország, Portugália, Írország, Új-Zéland és Spanyolország után - a hatodik helyen áll abban a tekintetben, hogy milyen mértékben válaszoltak az adott ország reformlépései az OECD által megfogalmazott szakpolitikai kihívásokra és reformjavaslatokra. A többi tagállamhoz hasonlóan hazánkban is 2011-2012-ben vezették be a reformok túlnyomó többségét, amelyek négy területen voltak mélyek és sikeresek: a munkaerő-piaci szabályozásban, a kereskedelmi és külföldi tőkebefektetési korlátok lebontásában, a nyugdíj- és rokkantsági rendszer szabályozása területén, valamint az innováció támogatásában.

A gazdasági növekedést tovább erősíthető reformlépésekhez az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásai között szerepel a munkát terhelő adóék csökkentése, az időskori munkavállaláshoz kapcsolódó negatív ösztönzők mérséklése: elismerve a korábbi lépések eredményeit, azaz a korai nyugdíjazási lehetőségek kivezetését, a nyugdíjkorhatár emelését, az OECD a nők korai nyugdíjazási lehetőségének kivezetését, és a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való indexálását ajánlja.