Ezermilliárd jut a környezeti fejlesztésekre

- Mit foglal magába, és mennyi pénz áll rendelkezésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban, vagyis a KEHOP-ban, amely az ön minisztériumához tartozik.

- Ez a program a 2014–2020-as uniós fejlesztési időszak környezeti és energetikai célú támogatásainak jelentős részét tartalmazza. A KEHOP célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet a környezeti elemek védelmével összhangban valósuljon meg. A támogatások célcsoportja ennek megfelelően a teljes magyarországi lakosság, a helyi közösségek.
A 2014–2020-as fejlesztési időszak támogatásainak 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ez pedig közvetetten meghatározza a környezetfejlesztési és energetikai támogatások mértékét is. Ez azt jelenti, hogy a 2014–2020-as tervezési időszakban 1174 milliárd forint áll rendelkezésre a beruházások megvalósítására.

- Milyen kiemelt területek vannak?

- A KEHOP-on belül öt fejlesztési terület különíthető el. A klímaváltozással összefüggő beruházásokra 324 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, amelyből az országos jelentőségű árvízvédelmi fejlesztések támogathatók. A települési vízellátást, a szennyvízelvezetést, az ivóvízminőség javítását szolgáló fejlesztésre 386 milliárd forintot biztosít a KEHOP. Fontos, hogy a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos intézkedéseket is támogatja a program, több mint 124 milliárd forinttal. Emellett a természetvédelemre és az élővilág fejlesztésére 31,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg elsősorban a nemzeti parkok kiemelt projektjeinek fejlesztését szolgálja majd. A KEHOP ötödik és egyben utolsó prioritása 308 milliárd forintot biztosít az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására. Sőt újdonság lesz, hogy a lakosságot 120 mil­liárd forinttal támogatjuk az energiahatékonysági fejlesztések megvalósításában.

- Ezeket, ha részletesen  lebontjuk, melyikről mit kell tudni?

- A KEHOP-ból finanszírozott programok hozzájárulnak Magyarország uniós kötelezettségeinek teljesítéséhez, egyúttal segítik a környezet állapotának javulását és azt is, hogy a fogyasztók energiaköltségei jelentős mértékben csökkenjenek. Az első fejlesztési terület, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás elsődlegesen a természeti katasztrófák kockázatának csökkentését célozza, amelynek köszönhetően csaknem kétmillió ember részesülhet az emelt minőségű katasztrófavédelmi és erdőtűzvédelmi intézkedések előnyeiből. Az árvízvédelmi projektek támogatása által pedig csaknem 1,1 millió, árvízi kockázatoknak kitett területen élő állampolgár személyi- és vagyonbiztonsága növekedhet. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás kérdésköre kapcsán nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy bár Magyarországon a közüzemi ivóvíz-ellátottság teljes körűnek tekinthető, azaz 98 százalékos, de az ország egyes területein az ivóvíz minősége nem minden tekintetben felel meg az uniós és a hazai jogszabályokban rögzített határértékeknek. Ez a terület tehát a települési vízellátás, a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztésére fókuszál. A hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztéseket illetően az előző évek adatai alapján elmondható, hogy a rendszeres elkülönített hulladékgyűjtésbe a lakásoknak mintegy 30 százaléka kapcsolódik be aktívan. Az újrahasználatra és újrafeldolgozásra vonatkozó uniós cél teljesítéséhez szükséges elkülönített gyűjtési rendszereknek azonban 2015-re ki kell épülniük. A fejlesztések eredményeként újabb 450 ezer lakos kapcsolódhat be az elkülönített hulladékgyűjtésbe. A program természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztéseit a negyedik prioritási tengely tartalmazza. Ennek egyik fő célja, a nemzetközi kötelezettségeink teljesítésén túl, hogy a támogatott élőhelyek – a jobb védettségi állapot megteremtése érdekében – százezer hektárra növekedjenek. A megújuló energiaforrások alkalmazása kiemelt érdek. Hiszen az energia-megtakarításban hatalmas potenciál rejlik. Mint ismeretes, a 4,3 milliós hazai lakóépület-állománynak legalább a 70 százaléka felújításra szorul. Éppen ezért a KEHOP ötödik fejlesztési területe a megújuló energiaforrások alkalmazására, az energiahatékonysági fejlesztésekre koncentrál.

- Mekkora támogatási aránnyal adható a fejlesztésre szánt összeg?

- A fejlesztések támogatási intenzitása rendkívül kedvezőnek tekinthető. Itt alapvetően két kedvezményezetti kört kell megkülönböztetnünk. A közszféra kedvezményezettek nem jövedelemtermelő beruházásaihoz nyújtott támogatások esetében a támogatás mértéke akár százszázalékos is lehet. Más esetekben – a vonatkozó támogatási és versenyjogi szabályoknak megfelelően – a projekt vagy a támogatási konstrukció szintjén határozzák meg a támogatás intenzitását. Fontos megemlítenünk azonban, hogy egyes, nem száz százalékban támogatható energiahatékonysági fejlesztésekhez a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program által biztosított forrással kombináltan igénybe vehető visszatérítendő támogatás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból.

- Mekkora a túljelentkezés?

- Egy támogatási időszak kezdetén szinte lehetetlen erre a kérdésre választ adni. A 2014–2020-as időszak kiírásainak jelentős része 2015 második félévétől jelenik majd meg. A 2007–2013-as uniós fejlesztési időszak tapasztalatai szerint az érdeklődés óriási lesz. Mind jobban érezhető, hogy valamennyi célcsoport egyre magabiztosabban és tudatosabban kíván élni a fejlesztés adta lehetőségekkel. Emellett a magas támogatási intenzitások és az önerő biztosítását elősegítő kedvező konstrukciók is ösztönzik a pályázókat. A magas érdeklődési arány pedig egyértelműen jelzi, hogy az előttünk álló fejlesztési időszakban még sikeresebb lesz a forrásfelhasználás.

- Miben változott a  pályáztatási módszer?

- A mostani rendszer jelentősen egyszerűsödött. Ez azt jelenti, hogy e kedvezményezetti kör képviselői nem egymással versengve jutnak forrásokhoz, hanem a szakpolitikai felelősök szakmai döntése alapján, folyamatosan konzultálva mind a tervezés, mind a kivitelezés során az irányító hatósággal.

- Melyik alprogramra pályáznak a legtöbben, a minisztériumnál mi élvez prioritást?

- A megújuló energiaforrások alkalmazását támogató fejlesztések lesznek a legnépszerűbbek. Különösen az épületenergetikai fejlesztésekre érkezhet sok pályázat, hiszen energiahatékonysági beruházásokat támogató forrásokra a központi költségvetési szervek, az egyházak, a közép-magyarországi régió önkormányzati épületei és a lakóépületek is pályázhatnak.
A többi prioritásban jellemzően nagyobb, állami és önkormányzati beruházások valósulhatnak meg, ennek megfelelően azoknál  szűkebb a kedvezményezetti kör és kevesebb a projekt.
A tárca számára azonban a KEHOP egyes fejlesztési területei ugyanolyan fontosak.

- Régiókra lebontva milyen a pályázati arány, hogyan tudják felzárkóztatni egymáshoz a területeket?

- A fő cél a gazdasági, környezeti és területi szempontból egyaránt fenntartható fejlődés elősegítése. A fejlesztések eredményeként – a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítésével – mérséklődnie kell a magyarországi térségek fejlettségi szintje közötti különbségeknek és erősödnie kell a fejlett térségek gazdasági húzóerejének. A KEHOP által lefedett legtöbb fejlesztési terület esetében a fejlesztési igények földrajzilag pontszerűen jelentkeznek, így a programunk nem csupán egy -egy jelentős területre összpontosít. Hangsúlyozom, a  beavatkozások jellemzően nem a funkcionálisan együtt kezelendő térségek fejlesztését célozzák. Ugyanakkor egyértelműen hozzájárulnak mind a fejlettebb, mind a felzárkóztatandó térségek fejlődéséhez, a versenyképesség növeléséhez.