Európának nem kell génmódosítás

A génmódosított növények termesztését Magyarország alaptörvénye is tiltja (Fotó: Csudai Sándor)

Magyarország kezdeményezi azoknak a tagországoknak az összefogását, amelyek elutasítják a géntechnológiával befolyásolt növénytermesztést. A cél az, hogy az egész unió GMO-mentes övezet legyen – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a hét végén Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon. Ahogy fogalmazott: a GMO-mentes termelésben elkötelezett országoknak szövetségre kell lépniük, „mert egészséges környezetet és egészséges élelmiszereket szeretnénk, meggyőződésünk, hogy az EU és Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni”. Jelenleg a huszonnyolc uniós tagállam közül tizenhárom országban tiltják a genetikailag módosított növények mezőgazdasági alkalmazását, a többi tagországban azonban nem hoztak még végleges döntést a kérdésben.

Mint lapunk korábban megírta, többéves tárgyalássorozat után elfogadta az Európai Parlament azt az új uniós jogszabályt, amely minden tagállam számára lehetővé teszi, hogy meghatározott indokokra hivatkozva, saját hatáskörben tiltsa meg az uniós szinten egyébként engedélyezett génmódosított organizmusok köztermesztését saját területükön. A GMO-kérdés azért került ismét terítékre az elmúlt évben, mert egy GM-kukoricafajta engedélyezését a tagországok többsége nem támogatta ugyan, az úgynevezett minősített többség azonban nem volt meg annak tiltásához, így végül forgalomba lehetett hozni a növényfajtát. Ezt az eljárást több tagállam elfogadhatatlannak tartotta. A GM-növények tilalmát Magyarország alaptörvénye is megerősíti. A jövőben a szakemberek, környezetvédők szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok között formálódó szabad kereskedelmi egyezmény tárgyalássorozatát kell figyelemmel kísérni, mivel a vámok lebontása, az áruk szabadabb mozgása elviekben lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államokban elfogadott GM-növények és a hormonkezelt állati termékek elérjék Európát. Ebben az esetben Magyarország nem támogatná a megállapodást.

Az elmúlt napokban több nemzetközi találkozón is részt vett a földművelésügyi miniszter, aki lett és litván kollégájával az orosz embargó hatásairól tárgyalt. A felek egyetértettek abban, hogy az importtilalom a gazdálkodókat érinti hátrányosan, pedig az egész intézkedésről ők tehetnek a legkevesebbet. Lettország eddig ötvenmillió eurós nagyságrendű veszteséget szenvedett el az embargó miatt, míg Magyarországon tavaly az egy évvel korábbi orosz agrárexport egyharmada esett ki, ami nyolcvanmillió eurós veszteséget jelent. A miniszterek szerint több irányban kell keresni megoldásokat, és a legfontosabb az új piacok megnyitása az Oroszországból kiszoruló termékek számára. Magyarország is intenzíven kutatja az új lehetőségeket, például a sertéshús exportjáról szóló megállapodásokat kötöttek és készítenek elő a japán, a dél-koreai, a kínai és a hongkongi piacokra – mutatott rá Fazekas.

Az uniós Közös Agrárpolitikáról (KAP) az agrárminiszter elmondta: a zöldítés mint új elem mind a gazdálkodókat, mind a hatóságokat próbára teszi, ezért fontosnak tartja a tárgyalások – a KAP szabályainak megfelelő – lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítését.