Gazdaság

Európai Bizottság: A magyar reklámadó sérti az uniós előírásokat

A kormány megvédi a „magyar Google-adót”

A bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. 

A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon. 

A bizottsági vizsgálat azt állapította meg, hogy az egyetlen adókulcsra épülő adórendszerekben a kisebb vállalatok minden esetben kevesebb adót fizetnek nagyobb versenytársaiknál, mivel kevesebb reklámbevétellel rendelkeznek. A törvényben szereplő progresszív adómértékek miatt azonban az alacsony reklámbevételű vállalatok - még reklámbevételük arányához képest is - lényegesen kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok. Ez tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek versenytársaikkal szemben - jelentették ki. 

Az uniós bizottság vizsgálata ezenfelül megállapította, hogy a törvény elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezése szintén indokolatlan előnyben részesített egyes vállalatokat. Ezt a lehetőséget azokra a cégekre korlátozták, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek. A közlemény szerint ez a gyakorlat is tisztességtelen gazdasági előnyt biztosít ezeknek a vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben.

A bizottság kimondta azt is, hogy a 2015 júliusa óta hatályos, uniós kérésre módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el az aggályokat. A módosított rendszer ugyanis lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított szabályozás visszamenőleges alkalmazását választják-e, valamint fenntartja az árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 százalék és 5,3 százalék) - jelentették ki. 

A bizottság aláhúzta, Magyarországnak joga van arra, hogy saját adózási szabályait, illetve az adók és illetékek célját maga határozza meg, ugyanakkor az adórendszernek összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben. A módosított reklámadóról szóló törvény szerint nulla százalék a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e felettti rész után pedig valamennyi adóalanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem tágít

Az uniós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a reklámadó szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az "innovatív magyar kezdeményezést", amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel az Európai Bizottság állásfoglalásának megjelenése után.

Az NGM szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük - áll a közleményben. Hozzátették, így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, nem eredményezhet állami támogatást, és mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja.

A bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is Magyarországgal szemben, a brüsszeli testület ugyanis nem kifogásol olyan tagállami reklám-adószabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklám-közzétételi módok adóztatása között - hangsúlyozták.

Magyarország még Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól - szögezték le. "A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek - az államkasszát megkárosítva - kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól" - hangsúlyozták.

DK: A reklámadó egyoldalúan sújtja a független sajtót

Az Európai Bizottság döntése alapján a kormánynak vissza kell vonnia a 2014-ben kivetett reklámadót, amely egyoldalúan sújtja a sajtó kormánytól független részét - írta az MTI-hez eljuttatott közleményében a Demokratikus Koalíció (DK) pénteken. Közleményükben hangsúlyozták, hogy Magyarországot ismét az Európai Unió védi meg a magyar kormánnyal szemben, a véleményük szerint a szabad sajtó elhallgattatásának eszközeként használt intézkedéstől. A DK szerint szégyen, hogy a magyarok hiteles tájékozódáshoz való jogát az európai közösségnek kell megvédenie a "pártállami időket feltámasztani kívánó Fidesztől". "A DK országgyűlési képviselői a továbbiakban is bojkottálni fogják az orbáni önkény demokratikus díszletéül funkcionáló országgyűlést" - írták.

Magyar Reklámszövetség: A reklámadó káros az egész gazdaságra

A Magyar Reklámszövetség (Mrsz) továbbra is úgy véli, a reklámadó nemcsak az iparágra káros, hanem az egész gazdaságra is - közölte a szövetség az Európai Bizottság (EB) állásfoglalását követően pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a szövetség elkötelezett az azonos versenyfeltételek megteremtésére irányuló szabályozás mellett, és úgy vélik, a Magyarországon be nem jegyzett globális vállalkozások adóelkerülő magatartása rontja az egyébként is technológiai hátránnyal küzdő hazai tartalomszolgáltatók helyzetét. A szövetség a közleményben felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a globális vállalatok nemcsak reklámadót, hanem általános forgalmi adót, munkáltatókat terhelő munkavállalói járulékokat, társasági adót és helyi iparűzési adót sem fizetnek. A szövetség, tájékoztatása szerint, most is nyitott a kormánnyal való együttműködésre, hogy az EB állásfoglalása nyomán szakmailag támogassa a magyar piacon működő vállalatok egységes versenyfeltételeinek kialakítását.