Európában élen jár a magyar építkezési kedv

Nemzetközi szinten továbbra is kiemelkedő a magyarországi lakásépítés. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a múlt év utolsó negyedében Magyarországon 218 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma az előző évhez képest. Ennél jobb eredményt Európában csak Litvánia tudott felmutatni, ahol 368 százalékos emelkedés következett be a múlt év utolsó negyedében. Az uniós átlag pedig 18 százalékos volt – közölte az Ingatlan.com. A 2016-os teljes évre vonatkozó adatok szerint Magyarország az első helyen áll: 215 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma. Az uniós átlag a múlt évben pedig 13 százalékos növekedésről tanúskodik.

A kedvező eredményekre számítani lehetett, mivel nemcsak a múlt év utolsó negyedében, hanem a korábbi negyedévekben is az európai élbolyban szerepelt a magyar lakáspiac a társasházépítési kedvet tekintve. Fontos azonban kiemelni, hogy alacsony volt a bázis, tehát 2015-ben viszonylag kevés engedélyt adtak ki, így alacsony eredményekhez képest következett be a bővülés a magyar piacon – közölte Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: jelenleg több mint ezer társasházfejlesztés van folyamatban, amelyek összesen több mint tizenötezer új lakást eredményeznek a jövőben. Várhatóan a folyamatban lévő fejlesztések kevesebb mint fele fejeződik be még az idén. A piacon 15-20 ezer lakás elérhető, ám ezeknek csak egy része lesz beköltözhető állapotban egy éven belül. Sok fejlesztő már akkor piacra dobja a lakásokat, amikor még el sem kezdődött az építkezés. A tervezett fejlesztések egy része pedig vélhetően meg sem valósul – mondta a szakember.

A már megkezdett társasházfejlesztések döntő részének közel a felét Budapest adja. Győr-Moson-Sopron megye részesedése 13 százalékos, Baranya, Hajdú-Bihar, Csongrád és Veszprém megye pedig négy–hét százalékot mondhat magáénak.

Szintén az ingatlanpiaccal kapcsolatos adat, hogy átlagosan 1,8 millió forintot szánnak lakásfelújításra a magyarok. Legtöbben festésre és tapétázásra, majd ezután a nyílászárók cseréjére és a fürdőszoba felújítására költenének. A lakáscélú megtakarítással rendelkezők az átlagnál többet fordítanának renoválásra – derül ki a Fundamenta kutatásából. Átalakítást leginkább a fiatalok terveznek, a húszas éveikben járók változtatnának legnagyobb arányban az alaprajzon, építenének új falakat az otthonukba. A központi régióban élők és a felsőfokú végzettségűek számolnak magasabb felújítási összeggel.