Európa a görög népszavazásra vár

A dél-európai államokban is növekszik a félelem a várható hatások miatt (Fotó: Reuters - Stefanos Rapanis)

Az utóbbi napokban megnövekedett annak az esélye, hogy a görögök többsége vasárnap nemet mond majd a népszavazás során feltett kérdésre. Ezzel Cipraszék elutasítják az intézményi hitelezők, illetve az eurózóna megállapodási ajánlatát, és nem marad alternatívájuk: el kell hagyniuk a valutauniót – mondta lapunk megkeresésére Balatoni András, az ING Bank elemzője. Ezzel azonban nem oldódik meg Athén legnagyobb gondja, változatlanul finanszíroznia kell valamiből a költségeit, amihez rákényszerülhet a saját pénz bevezetésére. A lengyel és magyar kötvénypiacon a nagyobb számú külföldi befektető miatt lehet majd számolni némi hatással és a forint árfolyamának ideiglenes kilengésével, ám olyan jó az ország külső finanszírozási képessége – elérte a bruttó hazai termék (GDP) 11 százalékát –, hogy aggodalomra nincs ok. Magyarországnak amúgy is minimális a görögökkel való gazdasági kapcsolata, a 0,4 százalékos exporthányad nem lesz érdemben érzékelhető akkor sem, ha bekövetkezik a Grexit, azaz Athén kilép az eurózónából. A görög gazdaságban ugyanakkor katasztrofális következményei lennének a kapitulálásnak - vélik londoni elemzők. A Standard & Poor’s hitelminősítő tegnap ismertetett tanulmánya szerint a Grexitet követő két évben a görög hazai össztermék (GDP) 25 százalékkal zuhanna, emellett az amúgy is tragikus munkanélküliségi ráta tovább emelkedne. A régi-új valuta, a drachma összességében harminc százalékkal gyengülne az eredeti átváltási árfolyamhoz képest. A hitelminősítő azzal számol, az esetleges Grexit a görög gazdaságban négyszer olyan súlyos bizalmi sokkhatással járna, mint a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elharapózó globális pénzügyi pánik.

A Capital Economics elemzőház a Grexit lehetséges járványhatásairól tegnap napvilágot látott prognózisában arra a következtetésre jut, hogy az okozhatna nagyobb bajt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban, ha a görögországi válság eszkalálódása miatt az euróövezet nagy gazdaságaiban is piaci stresszhelyzet alakulna ki.


Növekszik viszont a görög adósságválság negatív hatásaitól való félelem az eurózóna dél-európai államaiban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában. Sokan úgy vélik, a görög válság éleződése veszélyeztetheti az utóbbi évek megszorítási politikája és reformtörekvései által nehezen elért gazdasági kilábalást. A görög csőd második napján a Moody’s értékelte le Görögországot. A Nemzetközi Valutaalap szerint Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért – a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett – 2018 végéig további ötvenmilliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.

Óvatosságra int a Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank tájékozódást és óvatosságot javasol a Görögországba irányuló pénzutalások esetére. Az biztosnak tűnik, hogy a görög bankoknál számlát vezető ügyfelek számára külföldről, így például Magyarországról indított átutalásokat az elrendelt korlátozások nem érintik, és az átutalt összegeket a görög bankok jóváírják a kedvezményezett ügyfelek számláin. Ugyanakkor az nem garantálható, hogy ezekhez az összegekhez a kedvezményezettek hozzá is férhetnek, hiszen a görög számlatulajdonosokra készpénzfelvételi és egyéb tranzakciós korlátok vonatkoznak.